Jankovics Marcell és munkáját befejező alkotótársai úgy próbálták a Toldit adaptálni, hogy láthatóan semmit nem gondoltak róla. Arany Toldija a magyar kultúra örök darabja – Jankovics adaptációja sajnos nem lesz az. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Átugratni az üveghegyen, békából királyfivá válni – ez ma már bármilyen filmben bárkinek megy, köszönhetően a digitális technikának, ám sokáig ilyet csak a rajzfilm tudott produkálni. IBOS ÉVA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Száz éve született Weiner Leó Csongor és Tündéje. A centenáriumon a Tavaszi Fesztivál nagyszabású összművészeti alkotással kívánt tisztelegni a kísérőzene értékei és szerzője emléke előtt. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ugyan a megnyitón az alagsorig is leszűrődő füstköd és a lézerrel megvilágított bejárati csarnok már-már pszichedelikus élményt nyújtott, a Műcsarnokbeli kiállítás nem goa-party, inkább egy „árokbetemetési kísérlet” látványos kudarca. DÉKEI KRISZTA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Jó eséllyel az animációs filmváltozatot népszerűsítő kampány részének, de legalábbis kiadói marketingfogásnak tűnhet a legújabb Tragédia-kötet, pedig az album elkészülte alighanem a legjobb, ami Jankovics Marcell képeivel és Madách Imre szövegével történhetett. LÉNÁRT ÁDÁM ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Madách művének azon rajongói, akik azt szeretnék, hogy Az ember tragédiája Goethe művei mellé kerüljön a műveltebb európaiak könyvespolcán, most reménykedhetnek. Jankovics Marcell interpretációja szélesebb befogadói körhöz is eljuthat. KOLOZSI LÁSZLÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Jankovics Marcell 70. születésnapját kiállítással ünnepelni evidencia, Kecskeméten a KAFF keretei közt tenni kifejezetten autentikus, hogy a végeredmény ennek ellenére felemás lett, nos, azt is egészen kézenfekvő megokolni. IBOS ÉVA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
