Meglehetősen olcsó dolog lenne a hazai „Megasztár” státus szemantikáján élcelődni, bár e megtisztelő cím azért megkerülhetetlen Király Viktor esetében. Amiként az énekes produkciójának eleve kódolt gyengéi mellett sem mehetünk el szó nélkül. ASZÓDI MÁRK ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Nem könnyű nyáresti szórakozást ígért Vásáry Tamás a Városmajorba ellátogatóknak. De azok igényét is kielégítette, akik ilyesmire vágytak a hűvös estén. KOLOZSI LÁSZLÓ CIKKE. Tovább a cikkhez
Pár évtizede még elképzelhetetlen lett volna, hogy Kodály Zoltán emblematikus színpadi művét, a Háry Jánost ritkaságként köszöntsük a Margitszigeten. BÓKA GÁBOR CIKKE. Tovább a cikkhez
Mi tagadás, hogy Victor Hugo vagy másfélezer oldalas regénykolosszusának zanzája ma is szinte mindenki számára ismerős, azt jelentős részben a nyolcvanas évek eleje óta hódító musicalnek köszönhetjük. LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Tovább a cikkhez
A prózai szakaszokban jócskán, ám az énekszóban örvendetes módon alig akadt hamis hang a Lili bárónő városmajori előadásán, s ez összességében elégséges is volt egy hangulatos nyárestéhez. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Picit zavarba ejtő a China Disabled People’s Performing Art Troup estjéről írni, hiszen egyrészt nyilvánvalóan az emberi akaraterő és remény ünnepe ez az este, másrészt viszont egy betonbiztos, szórakoztató gálaest. TÓTH ÁGNES VERONIKA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
