Simon Boccanegra nincs, Plácido Domingo viszont van – és ennek örülni kell. Az utóbbi fél évszázad legmeghatározóbb operaénekese baritonként kezdte pályáját, s most az Operaház színpadán is ebben a hangfekvésben debütált. ESZTERGÁLYOS MÁTÉ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A produkció alkotói hagyományos fogást akartak főzni karácsonyra, de újítani is szerettek volna. A reformmenühöz azonban nem volt elég ötlet és alapanyag. MERÉNYI PÉTER KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Tavaszi Fesztivál első napjainak jelentős eseménye volt Mozart Idomeneo című operájának április 10-i, igen jelentékeny koncertszerű előadása a Müpában. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Temperamentum és kontroll, érzékiség és intellektus. Ismét Budapesten lépett fel Khatia Buniatishvili. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Alig néhány évvel azután, hogy teljessé vált a Müpa-beli Wagner Napok Ringje, az Operaház is nekilátott a sajátjának. Az új produkció rendezését M. Tóth Géza jegyzi. TÓTH ENDRE KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Budapesti Wagner-napok idén nem szolgált újdonsággal, hisz A bolygó hollandi premierjét a jövő évre időzítették, a nagy operák és zenedrámák közül már csak ez hiányzik a repertoárból, de ha a fesztivál törekszik a teljességre, akkor még talán a Rienzivel is találkozhatunk előbb-utóbb. TÓTH ENDRE CIKKE. Tovább a cikkhez
Glenn Gould egyszer azt nyilatkozta, hogy számára valahol a XVIII. században ért véget a zenetörténet, amikor különvált az előadóművészet a komponálástól. TÓTH ENDRE CIKKE. Tovább a cikkhez
A sors iróniája, hogy magával a Strauss–Hofmannsthal-operával ugyanaz történt, mint a prológusbelivel: át kellett íródnia a körülmények kényszerítő nyomása alatt. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Két egyfelvonásos opera, két zenekar, két karmester, egy rendező – így összegezhetjük a Miskolci Operafesztivál idei második operaprodukcióját. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
