A versolvasó közönség sokat hallott Karinthy Gáborról, de kevéssé ismeri.Tud arról, hogy a Karinthy-dinasztia tagja, hallott a betegségéről, az "ördöggörcs"-ről, de nemigen olvassa a verseit, pedig három kötete is megjelent. Összegyűjtött verseit Kőrizs Imre szerkesztette, utószót is ő írt hozzájuk, s e munka révén tovább gazdagodott az életmű. MESTERHÁZI MÓNIKA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Találkozások élménybeszámolói ezek az írások. Nem irodalomtörténeti kalauz, nem is tudományos munka ez. Nem akar az lenni. De ha még sokáig rosszul reklámozzák, ez lesz az a könyv, amit merő tévedésből „pihévé szednek hűvös kócsagok”. Kár lenne. GABNAI KATALIN ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Tóth Krisztina új kötetének írásait talán a titok fűzi egybe. Titkok, rejtélyek, erőszak, megaláztatás, elfeledni és eltemetni vágyott kínos esetei a múltnak, amelyekre hol fény derül, hol nem, de sem az írások szereplőit, sem az olvasót nem hagyják nyugodni. SCHILLER MARIANN RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Végtelenül gazdag előadás: nemcsak a húszas évek numerus claususos világát idézi meg, de az örök magyar agóniát; a pusztulást, az életörömöt, a szépséget. A miskolci társulat tündököl Móricz ragyogásában. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Miről is szólna másról az Erdély, mint a hatalomváltások mocskos praktikáiról? KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ebben az alcíme szerint Szerelmi idillként aposztrofált móriczi történetben kevés van, ami idillikus, a szerelem beteljesedéséhez vezető út pedig végképp nem az. Vehetjük ezt iróniának is a realista széppróza írófejedelmétől? KRÁLL CSABA ÍRÁSA Tovább a cikkhez
Tanulmányok, kritikák, előadások, jegyzetek sorakoznak a könyvben. Gondosak, találóak, egyéni szemszögűek, vitatható mozzanataikban is formátumosak. Alább mégis viszonylag kevés szó esik a szakmai kvalitásokról. TARJÁN TAMÁS ISMERTETÉSE. Tovább a cikkhez
Van valami finom irónia abban, hogy az év drámája Miskolcon voltaképpen nem dráma, hanem a dráma töredékeit is felhasználó regényadaptáció. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A jelen elképzelések szerint hat kötetet kitevő hatalmas anyag második gyűjteménye az író nem minden érzelmi és gyakorlati akadályt leküzdve megkötött második házassága táján kezdődik, és a Nyugat szerkesztői feladatainak elfogadásával végződik. TARJÁN TAMÁS KÖNYVISMERTETÉSE. Tovább a cikkhez
„Móricz Zsigmond ebben a darabjában nem bírál, nem mond erkölcsi ítéletet, nem erőszakoskodik nagy életproblémákkal” – idézi Schöpflin Aladárt a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című előadás színlapja, s a Nyugat jeles recenzensének állítása éppúgy igaz a kőszegi produkcióra, mint a Móricz-színműre. MARKÓ RÓBERT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Markáns, a hangulati aláfestés szerepén jócskán túlterjeszkedő zenei kíséret és erőskezű, ám némiképp iránytalan rendezés jellemzi az Úri muri legújabb, Móricz színművétől és regényétől egyaránt elrugaszkodó változatát. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Élt egyszer egy Író, maga is Olvasó - a Bevezetés a szépirodalomba fülszövege egy rejtőzködő kánonra, az írók irodalomtörténetére hívja föl a figyelmet. Szilágyi Zsófia a kortárs művek Móricz-olvasatait kutatta. GERE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az irodalomtörténeti emlékek mellett a Nyugat 100 kiállítás a lap szellemi és személyes környezetét, a rokon törekvések párhuzamosságát, egymásból való táplálkozását, s alkotásokban való perfektuálódását is a nézők elé tárja. IBOS ÉVA CIKKE. Tovább a cikkhez
Mindig is kételkedtem abban, hogy bármi értelme lenne egykorvolt színházi pillanatok pontos rekonstrukciójának. Görög drámát ma úgy játszani, ahogy kétezer éve? Kinek? Minek? Lehetetlen és értelmetlen, amellett színre vivő kortársunk fantáziátlanságáról is tanúskodik. JÁSZAY TAMÁS CIKKE. Tovább a cikkhez
Amikor nyilvánosságra került, hogy Kukorelly Endre mely előadásokat válogatta be a 2008. évi POSZT-ra, többeket meglepett, hogy a debreceni Úri muri is a legjobbak között szerepel. Ha viszont valaki csak a kritikákból tájékozódik, aligha érti meg, mi volt a megütközés oka. JÁSZAY TAMÁS KRITIKAI SZEMLÉJE. Tovább a cikkhez
