1785-ben publikált hat vonósnégyesének olasz nyelvű ajánlásában Mozart többszörösen is megszólítja Haydnt, mindannyiszor az efféle tiszteletadások szertartásosan emelkedett stílusában. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Nemzeti Filharmonikusok július 29-i, harmadik nyári Beethoven-hangversenyét a martonvásári parkban számomra elsősorban a Balog József szólójával előadott G-dúr zongoraverseny tette vonzóvá. Végeredményben azonban még többet is nyújtott annál, mint amennyit ígért. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A világhírű hegedűművésznő a tengerre hozott vizet: egy olyan hegedűversenyt, amiből hiány itthon sincsen. CSABAI MÁTÉ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Bartók Béla két színpadi művét tűzte műsorára a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál. A Mandarin csodálatos volt, de hol volt a Kékszakállú vára? CSABAI MÁTÉ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Nemzeti Filharmonikusok koncertje március 19-én olyan volt, amilyennek egy jó hangversenynek lennie kell. Nagyszerű művek, némi izgalom: műsorváltozás, zongoraverseny- és zongoristacsere, és a végén a „minden jó, ha a vége jó” érzése. CSABAI MÁTÉ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Nemzeti Filharmonikusok hagyományos szeptember 25-i évadnyitó hangversenyén ezúttal a 20. század három „legeslegnagyobbjának” – maradjunk annyiban, hogy a 19. században születettek közül –, tehát Schoenbergnek, Stravinskynak és Bartóknak egy-egy művét hallottuk Kocsis Zoltán vezényletével. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Aki így zongorázik, ilyen lendülettel, ilyen színesen, virtuózan és pontosan, az legény a gáton! Ismét Budapesten járt Olli Mustonen. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Bartók muzsikája a zenetörténet más nagy B betűsei közül termékenyen társítható Bachhal, Beethovennel. Brahms és Bartók: ez már ritkább találkozás. Most ennek voltunk tanúi. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Enescu és Bartók nagyon is megférnek egy programon, de Csajkovszkij jelenléte már nehezebben magyarázható a magyar mester születésére emlékező koncerten. Idén is remek estét köszönhetett a Tavaszi Fesztivál közönsége a Nemzeti Filharmonikusoknak. CSABAI MÁTÉ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Sokáig alig vettek róla tudomást, hanglemezfelvétel is kevés készült belőle, Amerikában csak az ötvenes évek végén mutatták be – s mindmáig ritkán játsszák. A hallgatag asszony a Müpában. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Se nem korai, se nem érett: a későbbi nagy művek előszobájába enged betekintést. 165 évvel keletkezése után Verdi operája, A kalóz először szólalt meg Magyarországon. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nagy tudású esztéták könyvtárnyi szakmunkát írtak már arról, mit tekinthetünk posztmodernnek, melyek e kifejezés- vagy inkább gondolkodásmód alapgesztusai. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„Megmutatni, mily nevetséges és aljas a buták diktatúrája, megmutatni nagyzolását, gyávaságát, a tömegek szolgalelkűségét, meghunyászkodását, a gerinctelenség tragikomédiáját” - szólt az 1943-as, ám csak most bemutatott Lajtha-balett, a Négy isten ligete szerzői programja. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A 20. századi zene első évtizedeinek legendás helyszínei sejlettek fel és művei szólaltak meg a Nemzeti Filharmonikusok január 8-i, Hamar Zsolt által vezényelt hangversenyén a Művészetek Palotájában. MALINA JÁNOS CIKKE. Tovább a cikkhez
Sztravinszkij Orfeusza és Bartók Fából faragott királyfija is megváltás-, beavatás-zene. Indokolt tehát e két művet egy estén játszani. KOLOZSI LÁSZLÓ CIKKE. Tovább a cikkhez
