Sztarenki Pál nyolc évig volt a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészeti vezetője. Nyáron jelent meg a hír, hogy eljött a színháztól, kollégáinak címzett köszönőlevelében ezt írta: „Emelt fővel érkeztem Zalaegerszegre, a Hevesi Sándor Színházba mint művészeti vezető, és emelt fővel is távozom a Hevesi Sándor Színházból. Tudomásul veszem, hogy Zalaegerszeg város vezetésének a jelenlegi színházigazgató munkája, műsorpolitikája felel meg, amibe én nem illek bele. Marad az emelt fő.” VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
...hogy az igazság sohasem egy és oszthatatlan. Mert mielőtt valamire végérvényesen rábólintunk, mérlegelni kell a körülményeket, érdemes számolni a következményekkel is. És legyünk bármilyen megfontoltak, mégis előfordulhat, hogy rossz döntést hozunk. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Egy vidéki színházban a vélt vagy valós fenntartói, nézői és művészi igényt ki kell elégíteni. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban a 2016/2017-es évad magyar „félkortársa”, továbbá fajsúlyos, komoly-komor témát feldolgozó előadása volt Az ötödik pecsét. PAPP TÍMEA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Korunk Pán Péterje megtévesztésig hasonlít egy felnőtt emberre. Nem is annyira viselkedik gyerekként, inkább a két életszakasz közti légüres térben lebeg. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A régi-új Nyílt Fórum, amely idén visszatért Zalaegerszegre, igazából teljesen új. Izgalmasabb, konstruktívabb formát pedig el sem tudnék képzelni szerzők és szövegek feltrancsírozására. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Tasnádi István Közellenségét 1999-ben a Kamrában mutatták be. Ezt a szabadkai előadás követte 2000-ben, majd tizenegy év szünet után a váradi, nem sokkal később aztán a Magyar Színház társulata adta elő. Az egerszegiek idén tavasszal vitték színre a „Zenés uszítást Heinrich von Kleist elbeszélése nyomán”. PROICS LILLA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A fórum’15-ön a meghívott komplex színházi nevelési előadásokat minden esetben „A kákán is csomót keress!” elnevezésű szakmai beszélgetés követte. A Revizor zárásképp a Hevesi Sándor Színház Semmi című előadásáról szóló beszélgetés szerkesztett változatát publikálja a Káva Kulturális Műhely kérésére. A beszélgetést a Káva Stúdió szerkesztette. Tovább a cikkhez
„Revizor jön hozzánk”, süvíti dúlt hangon a zaklatott polgármester, és minden fejtetőre áll. Csúfondáros, metszően gunyoros, korhű miliőjével is elevenen ható gyilkos komédiát rendezett Bagó Bertalan Zalaegerszegen. Gogol remekművéhez nem kellett aktualizálás. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Koltai M. Gábor rendezése pasztell barnára hangolta a Boldogtalanokat, hogy a kortalanított múltban tartva az ismerős történetet, érzékeny elemzéssel hagyja érvényesülni a drámát és az azt – elsősorban a nyelvi-poétikai regiszterben – működtető titkokat. MIKLÓS MELÁNIA ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Dísztelen, szikáran tömör jelenetekből áll a zalaegerszegi Hamlet, amiben az ifjú dán királyfi felnőtté válásának stációi követhetők végig. PAPP TÍMEA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Hiába a színpadon parkoló Zastava és az abból minduntalan előpattanó tupírozott hajú táncosok, hiába a retró-turkálókból előkerített jelmezek, az előadásból mégsem ezek, hanem az igencsak egytematikájú poénok maradnak a leginkább emlékezetesek. KOVÁCS BÁLINT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„Ultramodern darab – mondja a színházból kifelé jövet az ismeretlen néző (a kritikus pedig hallja és elteszi magának) –, a félelmeinkről szól.” Ez is egy megfontolandó vélemény Tasnádi István Tranzit című színművéről. STUBER ANDREA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
