"A magány egy alkotó ember számára teljesen normális állapot, sőt elengedhetetlen. Számomra nagyon fontos az egyedüllét, hogy benne meghatározzam magam, a munkám." HALÁSZ TAMÁS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Nem tudom, és nem is akarom tudni, hogyan kell a táncról szabatosan, „szakszerűen” gondolkodni. És az a jó, mert akkor születnek igazán nagy dolgok, ha ezeket a koreográfusok is könnyedén elfelejtik. Maradjon meg a tánc annak, ami: szabad lélegzet, titok, talány, mozgásba írt múló pillanat. KRÁLL CSABA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A magyar kritikus arról ismerszik meg Bécsben, hogy csak nagy vadakra utazik. Van is némi lelkiismeret-furdalása emiatt, hiszen az Impulstanz, amióta világ a világ, elsősorban az új nemzedék fesztiválja. De hát a magyar kritikus csóró kritikus, pénztárcájából a kísérletezőkre már nem futja. KRÁLL CSABA CIKKE. Tovább a cikkhez
Egy ember előtti, vagy ha úgy tetszik, az emberré válást megelőző animalitás állapotából látszik meríteni, erőt nyerni magának a mozdulat, a test, a kefehaj, a medvefülnyi konty, a messze csapódó hajfonat-kígyó. SZOBOSZLAI ANNAMÁRIA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
