Fiatal emberek állnak a sűrű könyvespolcaik előtt, s jellegzetesen törzshöz szorított karral, gyors, erős, hegyes, s mindig valamire rámutató gesztikulációk kíséretében beszélnek könyvekről. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Robert Antelme regénye és Marguerite Duras elbeszéléskötete szinte egy időben jelent meg és azonos élményeket idéz. A második világháború, az ellenállás, a koncentrációs tábor tapasztalatait mindketten saját személyiségükön átszűrve, tanúságtételként jelenítik meg. De hogyan lesz azután? SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
George Szirtes Magyarországon született, majd 1956-ban vándorolt ki szüleivel Angliába. Itt lett belőle költő. Az Előhívás lapjain édesanyja tragikus életének és halálának történetében egy befejezhetetlen gyászmunka folyamatát írja meg. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Nem tankönyv, nem irodalomtörténet, ha egyszerűen mondanám, az én prózám, mondja a szerzője a magyar irodalom Bornemisza Pétertől Víg Mihályig megírt Kik vagytok ti? című könyvéről, amely vitákat indított el, érzelmeket kavart. Egy szubjektív „irodalomtörténetről”, morálról, nemzettudatról és hiányokról beszélgettünk Háy János íróval. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
"Közel kell menni, dolgozni, silabizálni, megérteni. Van benne nehézség – közel kell menni. Ez az emlékezés lényege, dolgozni kell vele." (Bán Zsófia) SCHILLER ERZSÉBET ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Január 24-én este 7-kor Grecsó Krisztián mély levegőt vesz, és elkezdi felolvasását, egyben a Revizor Offline egyik sorozatát. A SZERK. Tovább a cikkhez
A slam poetryről mindenkinek van véleménye, azonban felkészült és releváns kérdéseket megfogalmazó kritikust még mindig keveset találunk. Hiszen a hagyományos művészetelméletek felől közelítő irodalmár érthető módon nehezen tud mit kezdeni a műfaj intermedialitásával vagy a költészet programként meghirdetett demokratizálásával. ZÁVADA PÉTER ÍRÁSA Tovább a cikkhez
Ha térben és áttekinthetően szeretnénk látni A végső kocsma gondolat-áradásának fontosabb pontjait, leghelyesebb, ha a pokol köreiként képzeljük el mindazt, amit Kertész ebben a kötetében magára vesz, és önmagáról állít. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Bármerre is utazzunk a világban, halálfélelmünket, szorongásainkat batyuként hordozzuk magunkkal. Létezik boldogság? S ha igen, a Boldog Észak megnyugvást adhat-e? Kun Árpád átmenetileg megérkezett. Az idei Aegon Művészeti Díjat kapott új regényéről, a Boldog Északról beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Az Orlai Produkciós Iroda és a Jurányi Inkubátorház közreműködésével két amerikai művész hozza el Budapestre Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című könyvének angol nyelvű színpadi változatát. Barbara Lanciersszel, az előadás rendezőjével és Jake Goodman színésszel beszélgettünk. RÁDAI ANDREA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A halhatatlanság elixírje történelmi-mesei világpanoráma: több mint nyolcszáz évre és harminchat generációra nyúlik vissza. Az önfeledten, gyakran megrázón áradó narráció egyik fő motívuma a zsidóság mint a kisebbségi lét sokrétű metaforája. Tizennégy országban jelent meg. SEBESTYÉN RITA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A színpadon emberiségdráma zajlik – a nézőtér hátsó traktusa viszont függönnyel leválasztva, az erkély lezárva. Önnön kamarájává lett az egykori Madách Kamara: a mai Örkény Színházban százötvenszer egyperces világszín-játék az eredeti formájában fél nap alatt eljátszható mű. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Rowohlt Kiadónál jelent meg a Briefe an Eva Haldimann, melyet Ingrid Krüger látott el jegyzetekkel. A magyar kiadás szerkesztője, Morcsányi Géza Hafner Zoltán alapos bibliográfiai kutatásainak segítségével, Ingrid Krüger munkájára és Kurdi Imre fordítói segítségére támaszkodva gondozta a kötet magyar verzióját. RADICS VIKTÓRIA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
