Hogyan reagáltak a járványra a könyvkiadók és az olvasók? Mi az új helyzet hosszabb távú kimenetele? Három kiadó háromfajta útja. Résztvevők: Dian Viktória (Athenaeum, Partvonal Könyvkiadó), Érsek Nándor (Scolar Kiadó), Gál Katalin (Vince Kiadó / Vince Books, Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete) Moderátor: Merényi Ágnes Tovább a cikkhez
Gerlóczy Márton új regénye egy családtörténeti sorozat első része. A szerző - illetve elbeszélője - előző kötetében, a Mikecs Anna: Altatóban családja anyai ágáról írt, most pedig sort kerít az apák történetére. DÁNYI DÁNIEL RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Ian McEwannak, a kortárs brit irodalom ismert és elismert alakjának művei olvasók és nézők köreiben egyaránt népszerűek. A Scolar jóvoltából már kilenc könyve jelent meg magyarul. A Mézesmadzag című regény pedig már a második kiadását éli. BORSOVSZKY ÉVA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Versül beszélek, versül gondolkodom, és verset eszem, azt iszom, és verssel fizetek. Vers, hogy élek, és ha nem fogok, az is vers lesz. Versbe fognak belekaparni végül. De ezt úgy mondom, hogy a ház előtt eltört egy cső, van kenyér, tej, a piszkavasat leértékelték éppen, migránsok közelednek nagy, fekete fürtökben, Magyarország szabad ország, meg úgyis, vagyis azt is mondom, hogy persze az anyátok picsája. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Tizenöt évvel ezelőtt rettenetes ledorongoló kritikát írtam Gerlóczy Márton első könyvéről. Kultuszkönyv lehet belőle, de irodalom nem. Azt nem írtam, csak gondoltam, hogy szerzőjének nem is kellene irodalommal foglalkoznia. Ebben tévedtem. Mostani könyvét érdemes volt megírni. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
„…nagyjából 350 oldalnyi egyes szám harmadik személyű tárgyilagosság után egyszer csak megszületik Mikecs Anna, mint saját maga, egyes szám első személyben, vagyis lett végre egy alany, akitől egyszer csak életre kel minden.” DÁNYI DÁNIEL ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Czinki Ferenc első önálló kötete, a 2014-ben megjelent Egy kocsma város után idén egy ballada-regény kombóval jelentkezik, melyben Czinki a pozsonyi lét aspektusait próbálja az olvasó elé tárni. Azt kell mondjam: felemás sikerrel. LOCKER DÁVID KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A jó művek megfogalmazzák, ami a levegőben van. Kiemelnek társadalmi jelenségeket, problémákat, amelyekről az irodalmi objektivációnak köszönhetően már lehet beszélni. Oksanen maga is optimista e téren. V. GILBERT EDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Sofi Oksanen tetralógiájának harmadik részében ismét olyan egyéni sorsokat állít a középpontba, amiken úthenger módjára hajtott végig a történelem. PUSKÁS PANNI RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Tandori új könyvének gazdagsága és megokolt-keresett végső szegénysége miatt ahány szembenézés, rápillantás, befogadói-kritikai észrevétel, úgy érezhetni, annyi elsiklás, vagy, hogy a szerző újmódi terminusát használjuk: annyi elérintés a mű mellett, felett vagy alatt. TÓTH ÁKOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Interart – mondom, és mentegetőzöm is: nem annyira a kategorizálás kényszerűsége ez; megállnék tisztelettel, egy stációval előtte, a megragadhatóságnál, hogy valamiképpen mégis csak nevezni lehessen azt az összművészeti banzájt, amit Rutkai Bori rendez, miközben már a könyv előszavában kijelenti, ő nem „art-ist”, hanem kreatív. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Karafiáth Orsolya nagyon jól tudja, mit jelent irodalmi celebnek lenni: sok olvasót, magas példányszámot és ezeknek minden előnyét. Ne legyünk sznobok, ismerjük be, hogy nagyon jól csinálja! PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA Tovább a cikkhez
Az alapkérdésről a világ végezetéig lehet vitázni, mert e kérdést már az emberi lét első napja feltette: van-e értelme az életben bárminek is? Az 1964-es születésű dán írónő világsikert aratott műve kamaszközösségben keresi a választ. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Két lány Helsinkiben. Nyár. Éjszakai bár-körtúrák. Nappal túlságosan érződik a bőrük kipárolgásán az a tömérdek gyógyszer. A depresszió és a pánik különböző variánsai. De mikor szerelmesen összebújnak, színes vattacukrokról álmodnak, az állatkertről; kis, játékos habzsolásról. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Repedések, törések keletkeznek egy látszólagos nyugalomban lévő felületen. Ez a felület a regény főhősének, Arvid Jansennek az életérzése. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
