A gyerekvállalás, és az azzal kapcsolatos nehézségek a legintimebb magánügyeink, miközben – mivel Magyarországon élünk – súlyosan befolyásolja ezeket a közbeszéd. Pintér Béla új rendezésének fókuszában a magánügy áll, amely egyszersmind felvillant egy szélesebb társadalmi kontextust is. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Utólag nehezen rekonstruálom, hogy miből asszociáltam azonnal az álomesküvőre, amikor feltűnt a színen Fodor Annamária menyasszonyi ruhában, hogy Sickratman nyomán énekeljen duettet a hipszter szakállkölteményes Szabó Kimmel Tamással. Nem lehet már gyanútlanul érkezni. GERGICS ENIKŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Mert ha felháborodunk azon, vagy éppen mértéken felül örülünk annak, hogy Orbán Viktort cigánynak nevezik egy szatirikus disztópiában, akkor inkább rasszisták volnánk, mint nem. Ha viszont nem kívánunk rasszisták lenni, vagy annak tűnni, akkor bizony nem kellene megbotránkoznunk vagy ujjonganunk ezen a kényes részleten. Jó kis kelepcét állítottak Pintérék a nézőknek. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„...a dráma akkor fordul, mikor kis figura úgy dönt, sorsát megváltoztatja.” Pintér Béla új bemutatójának kulcsmondatát az előadás szórólapja is idézi, de az ördög persze most is a részletekben rejlik. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ilyen és hasonló súlyosságú kérdéseket tesz fel Kelemen Kristóf harmadik trafós rendezésében. Nem húzom az időt: ezt az előadást látni kell! JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ritkán gondolunk arra egy fárasztó nap utáni lefekvéskor vagy a reggeli kávénk mellett, hogy aludni milyen ijesztő dolog. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Bár megtalálja párját majd’ mindenki, mégis szinte végtelen szomorúság lengi be Mohácsi János kecskeméti Vízkeresztjét. Hőseink nem akarnak semmit, nem is küldenek el a jó fenébe; egész egyszerűen elmennek az életünkből. PAPP TÍMEA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Reménytelen szélmalomharc Dunaújvárosban? Igen és nem: Hegymegi Máté rendezése élt egy hónapot. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Noha a pofán csapással, egyáltalán: bármiféle csapkodással óvatos vagyok, mégis ez a helyzet: Nagy Zsoltot pofán csapja Kohlhaas Mihály szerepe. És megmutat benne valamit, amit én még nem láttam: a félelmet. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A kis csótány helyes jószág, csak későbben fejlik szokott pimasszá. Irtani szükséges. De nem a „kiirtani” szó az első, melyet az emberiség szótárából ki kellene irtani? TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A pszichothriller nem csak egy filmes műfaj. Kiválóan működik színpadon, a nézőtéren pedig lehet rettegni, jobban, mint a tévé előtt, mert itt nem lehet elkapcsolni a legdurvább részeknél. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Megint jó volt magyarnak lenni Nyitrán: a régió egyik, ha nem éppen legjelentősebb színházi fesztiválján a Szputnyik Hajózási Társaság premierje nagy sikerrel mutatkozott be. Külön öröm, hogy az előadással az ügynökkérdésről szóló magyar nyelvű színházi produkciók száma immár háromra nőtt. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A főnyeremény megcsípésével csakis egy kispolgár kerülhet komoly erkölcsi válságba. De hogy még a saját Gyanújával is vitázzon? Komcsi operettben nem lehetetlen. SZ. DEME LÁSZLÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nincs sötétből kényelmes kukucskálás, a Social Errorban a játék részei vagyunk, ahogy a világ részei, itt is, ott is használnak minket néha, de egyiket sem áll módunkban különösebben befolyásolni. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Bodó Viktor a grazi színház évadnyitó előadásaként az osztrák társulattal és saját csapatával koprodukcióban vitte színre Franz Kafka harmadik, szintén töredékben maradt regényét, az Amerikát. Ezzel teljessé vált az oeuvre – legalábbis színházi értelemben. MIKLÓS MELÁNIA ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
