Az Apfelbaum. Nagyvárad, Berlin című kötet kötött formában írt, verssorokba tördelt esszé, egy sokszereplős, a valóságot ezúttal nemcsak a fikcióval, de a transzcendenssel is erősen kölcsönhatásba hozó, ütköztető elmélkedés, nagy, egyszerre a humanizmus mellett és ellen elmondott beszéd. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A bemutató egészén látszik a fehérvári társulat ereje, s külön méltánylandó az a kollektív munka, amelyet a színészek az előadás létrehozásába fektetnek. Nyilvánvaló, hogy a Tragédia folytatásának megszületése mind a vállalást, mind a szakmai színvonalat tekintve fontos esemény. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Magyar katonák égetik el emberségük maradékát jelentéktelen csetepatékban a szovjet hátországban, a második világháború idején. Nagy Dénes filmje a legjobb rendezésért járó Ezüst Medvét nyerte Berlinben. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Vitái ellenére is összetartó és túlélő közösség krónikáját írta meg Závada Pál. A szereplők nagy súlyokat cipelnek és többes szám első személyben beszélnek, ami jelenti a szerteágazó, mégis egységes családot, de a korabeli magyar elitet is. A Hajó a ködben mégsem csak a Weiss család menekülésének jelképe, sokkal több annál. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Remélem, hogy a Rekamié, ez az évadközi fesztivál erőre kap, és idővel a régió többi színháza is csatlakozhat: a THEALTER által a város már így is a legfontosabb nemzetközi magyar színházi fesztiválhelyszín – a független vagy alternatív színházi fesztivál mellé elkél egy Rekamié is ott, a hármashatár közelében. PROICS LILLA BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Nincs új a nap alatt: Závada Pál ismét a történelmi múlt, jelesül a vészkorszak idejéből merített gyúanyagot új, Szegeden színre vitt darabjához, amely a rendezői koncepciótlanság miatt kiteljesületlen színpadi formát ölt. FRITZ GERGELY KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Krusovszky regénye azoknak a műveknek a sorába illeszkedik, melyek a történelmi múlt dicstelen eseményeit beszélik ki. MODOR BÁLINT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Felkavaró Závada Pál regénye, s felzaklató a Mohácsi testvérek ebből készített, szigorúan komponált, zeneileg strukturált, a Radnóti Színház csaknem teljes társulatát mozgósító előadása. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Január 24-én este 7-kor Grecsó Krisztián mély levegőt vesz, és elkezdi felolvasását, egyben a Revizor Offline egyik sorozatát. A SZERK. Tovább a cikkhez
Akik a Művészetek Palotájában vagy annak honlapján végigkövették a nemrég elhunyt Esterházy Péter tiszteletére rendezett emlékezést, talán hasonló katartikus élményben részesültek, mint e sorok írója. SÁNTHA JÓZSEF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Megdöbbentően keveset tudunk a második háborút követő átmeneti és zavaros időszakról – többnyire a később évtizedekre vonatkozó tudásunkat vetítjük vissza rá; s ennek jó példáját nyújtják a holokausztról való (nem)tudásra vonatkozó képzeteink. SZŰCS TERI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A kortárs irodalomról szóló beszélgetések minden bizonnyal legnagyobb belmagasságú helyszínén, a Müpa Üvegtermében gyűltek össze Závada Pál olvasói, hogy egy maratoni hosszúságú irodalmi esten vegyenek részt a Literárium sorozat keretében. POGRÁNYI PÉTER ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Závada Pálnak sikerült, megírta a huszadik század magyar sorstörténetének egyik legfontosabb regényét. SÁNTHA JÓZSEF RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Megtaláltam a Literárium-sorozat november 18-ai Darvasi-estjének titkos forgatókönyvét: pont egy hónappal és egy nappal az est előtt jelent meg a Literán – akkor volt ötven éves Darvasi László. SZŰCS TERI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
„Mély meggyőződésem, hogy a nőnek közvetlenebb a kapcsolata az univerzummal, kozmikusabb lény, mint a férfi” – vallja a kilenc interjúalany egyike. Nekem pedig mély meggyőződésem: a férfi hajszálra ugyanolyan kozmikus lény, mint a nő. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
