ÚGY ALAKULT, HOGY VAGYOK ÉS NÉZEM

Wysława Szymborska: A növények hallgatása
2021.11.26.

Idén végre új Szymborska-könyv jelent meg magyarul. Az 1996-ban irodalmi Nobel-díjat kapott költő életműve valóban válogatott, rá is igaz a bon mot, hogy csak a jó verseit írja meg. Közel tíz évvel halála után versei, a költészethez és az élethez való viszonya semmit sem vesztett értékéből, aktualitásából. Egy 20. századi költő kortalan szövegei magyarul: ajándék a 21. századi olvasónak. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

„TE JÓ ÉG, MI MINDEN”

Kántor Péter: Elegendő ok. Versek 2017–2021
2021.08.10.

A címadó darabban olvashatjuk a kis dolgok leírásától a nagy dolgok érzékeltetése felé haladó költészet minimalista meghatározását, amely egyúttal a költészet legerősebb meghatározása: „Ami a vers témáját illeti, / nincs semmi témája. // Illetve dehogy nincs! Arról szól, / hogy mi lehet elegendő ok a versíráshoz.” BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

ESZÜNKBE JUTNI

A fecsegő potyautas 78.
2019.11.15.

Eszembe jutsz, gyakran nem is tudom, miért, annál a virágboltnál, egy akármilyen arcba bámulva, látok egy tisztást, kicsi, elhagyott, máskor egy nagy folyó, de olyan, hogy ködben a túlpart, eszembe jutsz, de nem hívlak, hogy haló, haló, Péter, eszembe jutott valami, azazhogy éppenséggel te, nem mondom ezt, nem is írom meg, mintha a gondolatoknak, az észjárásoknak ez a szabálytalan járása, járkálása, ide-oda szállingózása nem is rád tartozna. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

„EGY KICSIT BESZÉLGETTÜNK, NEM SOKAT”

Kántor Péter: Valahol itt
2017.09.05.

Kántor Péter egy szemtelenül együgyű dalocskát választ vezérversnek. Egy madár repül. Ez a címe. HARMATH ARTEMISZ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

INKÁBB A HEGYEN

Kántor Péter: Egy kötéltáncos feljegyzéseiből
2016.06.08.

Egy nagyon vékony és korlátozott élményvilággal teli kötetet kap kézbe az olvasó, amely azonban a gazdag költői életmű ellenében még szimpatikus is lehet: úgy érezheti, hogy a lírai anyag szűkös tematikája éppen a legfontosabb dolgokat ragadja meg. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

„NAGYON RÁÁLL A FEJEM A VERSRE…”

Kántor Péter-est / Literárium – Kortárs írók a Müpában
2016.05.08.

Van az úgy, hogy egy irodalmi est főszereplője és a kérdező nem pendülnek egy húron, mégis – talán pont ettől a feszültségtől – valahogy emlékezetesebbé szövődik a beszélgetés. A Müpa neves kortárs szerzőket bemutató Literárium sorozatának talán eddigi legemlékezetesebb epizódja volt Kántor Péter estje. POGRÁNYI PÉTER ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

HALOTTAK LAPJA

Holmi 25 év, 2014. október
2014.11.10.

A Holmi 25. születésnapján a szerkesztők arra az elhatározásra jutottak, hogy a rendszerváltás hajnalán megindult folyóiratot megszüntetik, nem csinálják tovább. Ez a szám ünnepélyes búcsú egyben, ha még az év végéig meg is jelenik majd a lap. SÁNTHA JÓZSEF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

A DOLGOK NEHEZE

Kántor Péter: Köztünk maradjon
2012.07.24.

Ugyanazt a tapogatózó, a helyzeteket, érveket megforgató, a nagy szavakat kerülő, emlék-elemekből táplálkozó, az olvasóval intim viszonyra lépő, a prózai hatásoktól nem idegenkedő, a költőiséget nem erőltető, s ezért annál hatásosabban felvillantó, tartózkodóan érzelmes költői nyelvet beszéli, mint érett költészetében mindig is. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

KÖLTŐIEN LAKKOZIK AZ EMBER

Kántor Péter: Megtanulni élni – versek 1976-2009
2009.09.10.

Kántor értéséhez különös muzikalitás, nosztalgia-igény szükséges. Olyan ez a költészet, mint a medvecukor. Régi íz, amely még régebbi ízeket idéz fel. Édeskés alapvetően, de közben az ánizs keserű, hogy mást ne mondjunk, ironikus mellékízt kölcsönöz. SZEGŐ JÁNOS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

ELTŰNT NYOMOK IDEJÉBEN

Kántor Péter: Trója-variációk
2008.12.24.

Hol van? – indítja (és kíséri szakaszról szakaszra) Az iskola című verset a kérdezés sóhaja; a Hova tűnt?, a Hogy vagy? Mire a könyv végigkérdezi magát a költeményeken, eljut a IV. ciklus partjára, a legrégebbi eltűnőhöz, Trójához, mely örök és jelenvaló. Maga a(z el)tűnés. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez