A Louvre Patrice Chéreau színház- és filmrendezőnek ajánlja fel termeit szabad kreációra. A Louvre – a Tate és a Neues Museum mintájára – kinyitja kapuit a kortárs alkotók előtt, hogy a társművészet párbeszédre késztesse a múzeum halott terét. JÁKFALVI MAGDOLNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Mozart ma így játszaná A varázsfuvolát, állítja Peter Brook, amikor a Bouffes du Nord üres terében hét énekessel és egy zongorával átszerkeszti, átírja az operát, hogy ebben a letisztított szerkezetben meglássuk és meghalljuk a zenét. JÁKFALVI MAGDOLNA ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Ariane Mnouchkine filmet forgat, nagyszabású, pátosszal teli politikai alkotást, mely a későromantika emberképét és a korai parlamenti demokrácia eszmerendszerét megidézve a liberté, az égalité és a fraternité történetté fogalmazott jeleneteit veszi képkockákra. JÁKFALVI MAGDOLNA ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Egy 1979-es keltezésű amerikai minimalista táncmű 2009-es felújításának európai premierje Bécsben. Organizátor: Lucinda Childs. A mű hiperbonyolult címe: Tánc. Első komment: amikor az idő vasfoga kicsorbul. KRÁLL CSABA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Vajon mi veszélyezteti az első sorban ülők ruházatát? Miért van szükség az átlátszó műanyag takarókra? Biztos fröcskölni fog a vér, gondolom, míg izgatottan várom az előadás kezdetét – Shakespeare Othellóját játsszák a Schaubühnén, Thomas Ostermeier rendezésében. MARSALKÓ ESZTER KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az operaműfaj nem megoldásra váró probléma, állítja a budapesti születésű David Marton rendező. A hamburgi Thalia Theaterben bemutatott Poppea megkoronázása nem is megoldási kísérlet Monteverdi operájának műfaji avíttságtól mentes színrevitelére. Kísérletnek viszont kísérlet. MARSALKÓ ESZTER KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Vera Nemirova rendezése, a díszlettervező Daniel Richter hathatós közreműködésével, semmi mást nem tesz, mint a végletekig absztrahálja az opera történetét, szimbólumokkal zsúfolja tele a színpadot, és minden női empátiát megtagad Lulutól. PAPP TÍMEA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Broadway-musicalek receptje nem túl bonyolult: könnyen követhető cselekmény, hétköznapi érzelmek, mindenki számára felfogható üzenet, viszonylag sablonos szerepek. Épp ettől lesz a musical lényege a par excellence előadás: itt nincs mese, tudni kell énekelni és táncolni. OROSZLÁN ANIKÓ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Sam Mendes nevével fémjelzett Bridge Project második éve futó programjának célja, hogy brit és amerikai színészek klasszikus darabokkal turnézzák körbe a világot, hidat emelve kultúrák és országok között. OROSZLÁN ANIKÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Amikor mostanában Gluck Orfeo ed Euridice operájának 1762-es bécsi változatát játsszák, választ kell tudni adni Eurüdikének a Che fiero momento áriában feltett kérdésére: miért térjen vissza az asszony az elíziumi boldogságból? JÁKFALVI MAGDOLNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Peter Stein Oidipusz Kolónoszbant rendez Salzburgban, a halleini volt sólepárló épületében Klaus Maria Brandauerrel. Szophoklész utolsó drámáját a 74 éves Stein és a 67 éves Brandauer a 90 éves fesztiválon készíti el; az öregség, az elszámolás tematizálja az előadást. JÁKFALVI MAGDOLNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
2010-ben Anne Teresa de Keersmaeker mintha az Artaud-t értelmező Derrida ötletét hozta volna el Avignonba. JÁKFALVI MAGDOLNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Angelica Liddell öt órát adott nekünk az életéből és öt órát kért a miénkből. Időátömlesztéssel kommunikáltunk. JÁKFALVI MAGDOLNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az Avignoni Pápai Palota belső ablakait termóüvegre cserélték. Kólaautomata áll a földszinten a régi idők pápáinak szarkofágjai között. Gyóntatószék, imasarok, teremőr – minden a látogatóra vár, s minden az ő kényelmét szolgálja. JÁKFALVI MAGDOLNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Luc Bondy, a Wiener Festwochen intendánsa Euripidész Helené című művét, Peter Handkénak erre az előadásra készült új fordításában rendezi a Burgtheaterben, az egyik legnagyobb ottani sztár, Birgit Minichmayr címszereplésével. BORONKAY SOMA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
