Kinyílt az aranykapu? - A rendszerváltás hatása az irodalmi intézményrendszerre

Kinyílt az aranykapu? - A rendszerváltás hatása az irodalmi intézményrendszerre
2020.10.17.

A rendszerváltás és a kultúra kapcsolatát vizsgáló sorozatunkban ezúttal az irodalmi intézményrendszerekről beszélget Mészáros Sándor, a Kalligram igazgatója, és Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, egyetemi tanár, tanszékvezető (SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar) A moderátor Merényi Ágnes. A videó az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetségének támogatásával jött létre. Tovább a cikkhez

MENNYEI FAVÁGÁS

Károlyi Csaba: Pompás hely – irodalom, kritikák
2021.01.25.

Károlyi Csaba irodalomkritikus,az Élet és Irodalom könyvkritika rovatának szerkesztője, az ÉS-kvartettek szervezője és állandó szereplője olvas. Legfőképpen kortárs magyar irodalmat. Olvasmányairól születő véleményét pedig megosztja a közönséggel. A Pompás hely a hetedik kötete. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

KOCSMALOVAGOK SZÖVETSÉGE

Szeifert Natália: Mi van veletek, semmi?
2019.07.24.

„Grafit hallgatott, a csempének vetett háttal, leforrázva ült, gondolkodott. Idén ősszel lesz harmincöt. Még vele is történhet valami. Tartózkodási hely, ennyi jutott eszébe. Egész felnőtt életében egyszer sem volt ott a lakcíme, ahol éppen lakott, neki legföljebb tartózkodási hely volt az irataiban." VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

EGY KIRAKODÓVÁSÁR KÉPEI

Péterfy Gergely – Péterfy-Novák Éva: A panda ölelése
2018.11.13.

A cím világos módon utal a derűs diktatúra [sic!] kettősségére: jóllehet a távolból egészen bájosnak tűnik, ám nem feledhetjük egy másodpercig sem, a panda egy vadállat, amely kénye-kedve szerint cincálhat szét bennünket. ZÁMBÓ KRISTÓF ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez

NAGY AZ ISTEN ÁLLATKERTJE

Papp-Zakor Ilka: Az utolsó állatkert - A cinizmus sorsa Kelet-Közép-Európában
2018.11.04.

Senkinek kétsége se legyen afelől, hogy az alcímben feltüntetett Kelet-Közép-Európa Magyarországot jelenti-e. És hogy mi újság a cinizmus sorsával? Éli világát, úgy is mondhatnánk: virágzik. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

„KIS TÁBORI HAZA”

Balla Zsófia: Más ünnepek
2017.04.02.

A költészet kiüresített nagy szavai ma újra közkeletűek. Hiteles használatukért azonban meg kell szenvedni. Balla Zsófia Más ünnepek című kötetében a „haza” sosem frázis, de a vágyott „nagylelkűbb haza” helyett be kell érnünk egy „túlsúlyos, vajúdó”, esetleg egy „összecsukható, kis tábori hazá”-val. Az utóbbi előnye, hogy magunkkal cipelhetjük bárhová. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

Címkék: Kalligram , Balla Zsófia

„A SZÉP FALVAK SZÉPEN ÉGNEK”

Orcsik Roland: Fantomkommandó
2017.04.05.

A létrehozása pillanatában is erősen utópisztikus, így születésekor pusztulásra ítélt jugoszláv álom szétfoszlásának ábrázolásai lehetőségei közül Orcsik Roland első regénye a disztópikus, apokaliptikus irodalmi tér kulisszái között találja meg azt a hangot, amelyen megszólalva a háborúban élhető élet kellő objektivitásásal megragadható. KOVÁCS KRISZTINA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

TÜKÖRFELÜLETEK LABIRINTUSA

Sántha József: A húgom operája
2017.03.21.

A Holmi és a Revizor irodalomkritikusának első kisregényében egy periférikus kisváros periférikus lakásában egy önmagát elemző férfi hallgatja félig bolond húga szűnni nem akaró énekét. MODOR BÁLINT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

TÉBOLYULT LEGENDÁRIUM

Márton László: Hamis tanú
2017.01.17.

Márton László új könyvét időnként kedvem lett volna a földre dobni és jól megtaposni, vagy ahogy a híres kritikus, Marcel Reich-Ranicki tette a Spiegel címlapján Günther Grass könyvével, szétszakítani. Annyi benne az idétlen, infantilis vicc. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

DUM SPIRO, SPÓROLOK

Kőrizs Imre: A másik pikk bubi
2016.12.12.

A 2009-es kötetből (Ez az egész) már ismerős mű, költőverseny termése és alkalmibb darab rendezi el magát az újakkal együtt öt „rímelő” ciklusba. Az 1970 szilveszterén született Kőrizs Imre takarékos poéta: ez csupán a második gyűjteménye. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

DEMARKÁCIÓS ÖVEZETEK

Németh Gábor: Egy mormota nyara
2016.09.05.

„Egyáltalán mikor és mivel kezdődik el a történet” – kérdezhetnénk mi is Németh Gábor elbeszélőjével: hogyan adhatunk számot az idegenséggel, s azon belül is a megvetett vagy a félelmet keltő idegenséggel szembeni nyugati diszpozícióink, elvárásaink és reakcióink eredetéről, elsajátításuk folyamatáról, s az esetenkénti zavaruk okairól? CSUKA BOTOND RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

NYILAS GYÖNYÖR

Zoltán Gábor: Orgia
2016.08.02.

Erősebb címet, amely élesebben foglalná össze regénye szemléletmódját és vízióját, nem adhatott volna művének Zoltán Gábor. SZŰCS TERI RECENZIÓJA ÉS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez

HIDEG VISZONYOK

Schein Gábor: Svéd
2016.02.29.

Sűrű és érzéki regény Schein Gábor Svéd című könyve, terjedelméhez képest meglepően gazdag szövésű mű: nemcsak az elbeszélt történetek fordulatai és a szereplők közötti viszonyrendszer pszichológiájának árnyaltsága, de a középpontba helyezett erkölcsi-esztétikai kérdések miatt is fajsúlyos alkotás. POGRÁNYI PÉTER KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

A MÚLT A TÉNYEKKEL ÁLCÁZOTT JÖVŐ?

Márton László-est / Literárium – Kortárs írók a Müpában
2016.01.31.

A szellemidézés és a történelem ismétlődésének jegyében telt Márton László január 25-i estje, a Literárium című irodalmi beszélgetéssorozat legutóbbi állomásán a Müpában. SZARKA KÁROLY ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

PÁRHUZAMOS KRITIKÁK

Margócsy István: Eleven hattyú
2015.10.10.

Kortársi kritikagyűjteményének valamennyi fejezetét 19. századi idézettel nyitja, könyve egészét 1838-ban megfogalmazódott gondolatokkal zárja a szerző, hogy két nagy szakterületét, a romantika/reformkor irodalmát és a modernitás-kutatást összekapcsolja. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez