AZ EMLÉKEZET, FELEJTÉS ÉS KÉPZELET LABIRINTUSÁBAN

George Szirtes: Előhívás
2019.10.01.

George Szirtes Magyarországon született, majd 1956-ban vándorolt ki szüleivel Angliába. Itt lett belőle költő. Az Előhívás lapjain édesanyja tragikus életének és halálának történetében egy befejezhetetlen gyászmunka folyamatát írja meg. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

TÜNDÉRMESÉK KIS HIBÁVAL, CSILLOGÁS NÉLKÜL

És boldogan éltek? - Mesehősnők utóélete
2019.07.07.

A magyar szépirodalom találkozása a tündérmesével, avagy mi tudja magyarrá tenni ezt a műfajt 15 plusz 1 szerző szerint. FEKETE I. ALFONZ ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez

BEFEJEZETLEN HONFOGLALÁS

Alice Munro: Kilátás a Várszikláról
2018.12.21.

A Nobel-díjas alkotó nagymestere a kisprózának, rejtélyes, titokzatos tünemény, igazi realista, de a dokumentumokat is bőséggel felhasználó novelláiban mindig hagy valamiféle rést a misztikumnak. Pontosan annyi valóságot enged be írói világába, amennyi talányt. SÁNTHA JÓZSEF RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

ANYANYELVEM A VERS

A fecsegő potyautas 45.
2018.07.12.

Versül beszélek, versül gondolkodom, és verset eszem, azt iszom, és verssel fizetek. Vers, hogy élek, és ha nem fogok, az is vers lesz. Versbe fognak belekaparni végül. De ezt úgy mondom, hogy a ház előtt eltört egy cső, van kenyér, tej, a piszkavasat leértékelték éppen, migránsok közelednek nagy, fekete fürtökben, Magyarország szabad ország, meg úgyis, vagyis azt is mondom, hogy persze az anyátok picsája. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

ÁDÁM ÉS A NATURE'S SOUND

Rakovszky Zsuzsa: Célia
2017.06.08.

Rakovszky Zsuzsa klasszikus férfiszerepbe bújik új regényében. Ezzel hátat fordít a „női nézőpont” kortárs divatjának, de saját, női elbeszélőket játékba hozó próza-gyakorlatának is. HARMATH ARTEMISZ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

REVIZOR OFFLINE: ÍR – OLVAS

Az író színháza a Stúdió K-ban
2016.12.05.

Január 24-én este 7-kor Grecsó Krisztián mély levegőt vesz, és elkezdi felolvasását, egyben a Revizor Offline egyik sorozatát. A SZERK. Tovább a cikkhez

VÁLTOZATOS IDEGENSÉG

Alice Munro: Boldog árnyak tánca
2015.10.15.

Alice Munro novellái könnyen felismerhetőek különleges hangulatukról. Derűs, fanyar, fájdalmas nosztalgia sugárzik belőlük, szövegei kimondva-kimondatlanul szinte mindig az elmúlás abszurditásáról és az idegenség variációiról szólnak. POGRÁNYI PÉTER KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

PÁRHUZAMOS KRITIKÁK

Margócsy István: Eleven hattyú
2015.10.10.

Kortársi kritikagyűjteményének valamennyi fejezetét 19. századi idézettel nyitja, könyve egészét 1838-ban megfogalmazódott gondolatokkal zárja a szerző, hogy két nagy szakterületét, a romantika/reformkor irodalmát és a modernitás-kutatást összekapcsolja. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

A TÚLVEZÉRELT EMBER

Ibsen: Brand – Nemzeti Színház
2015.03.02.

Ibsen első „római” darabját, a Brandot most először láttam színházban. Méghozzá a Nemzetiben, igen. Pont olyan előadás, amilyenből vagy tizenötöt dobott a szemétbe a Nemzeti fura ura: színház. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

HALOTTAK LAPJA

Holmi 25 év, 2014. október
2014.11.10.

A Holmi 25. születésnapján a szerkesztők arra az elhatározásra jutottak, hogy a rendszerváltás hajnalán megindult folyóiratot megszüntetik, nem csinálják tovább. Ez a szám ünnepélyes búcsú egyben, ha még az év végéig meg is jelenik majd a lap. SÁNTHA JÓZSEF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

SZTAVROGINÉK NEM JÁRTAK NYUGAT-MAGYARORSZÁGON

Rakovszky Zsuzsa: Szilánkok /Magvető
2014.07.27.

Egy lány megtudja, hogy akit vér szerinti apjának gondolt, az valójában mostohaszülője; beleszeret egy gazdag, polgári családjának hátat fordító, radikális és újszerű elveket valló fiúba, akinek azonban egy színésznővel is van viszonya. Kitör egy rövid, ám a társadalmat alapjaiban megrázó forradalom, s annak e fiú fontos funkcionáriusa lesz. SZŰCS TERI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

EGY NAGY CSALÁD

Szegedy-Maszák Marianne: Csókolom a kezét / Libri
2014.07.10.

A memoár kényes műfaj, a családtörténet még inkább az: a hitelesség a rákfenéje. Csakhogy a hitelességhez édeskevés, ha a bennfoglaltak pusztán igazak. Muszáj, hogy a szerző néma, mégis aktív dialógust alakítson ki reménybeli olvasóival. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

A NŐK NEM FOCIZNAK, ENNYI A KÜLÖNBSÉG

Scherter Judit: Hősnők és írók
2013.08.23.

„Mély meggyőződésem, hogy a nőnek közvetlenebb a kapcsolata az univerzummal, kozmikusabb lény, mint a férfi” – vallja a kilenc interjúalany egyike. Nekem pedig mély meggyőződésem: a férfi hajszálra ugyanolyan kozmikus lény, mint a nő. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

CSÖMÖRBŐL VÖDÖRBE

Rakovszky Zsuzsa: VS
2012.01.31.

Rakovszky Zsuzsa hiánypótlónak szánt regénye mindent megtesz azért, hogy címével, borítójával, témájával már első látásra birtoklási vágyat ébresszen olvasójában, a VS azonban nem csak a felfokozott várakozáshoz és az epikus anyagban rejlő potenciálhoz képest lohasztó. LÉNÁRT ÁDÁM KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

NYÁRI DUPLA

Jelenkor, 2010. július–augusztus
2010.07.27.

A Jelenkor nyári dupla száma izgalmas írásokat tartalmaz, de nem pusztán ezért érdemes a figyelmünkre: mint minden igazán jó folyóiratszám, többet mutat a benne szereplő szövegek összességénél. KERESZTESI JÓZSEF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez