A Denevér című óvodai krimiben sok olyan intézményesült probléma villan fel, amelyek mélyen, akár észrevétlenül is belénk íródtak. Amikor az anya főzési készségeit kérdőjelezi meg egy másik nő, a nagymama válaszként megrémül: valaki azt feltételezi a lányáról, hogy nem felel meg a normának. BOGYA TÍMEA ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Selyem Zsuzsa novelláskötetében visszaszámol a világvégéig, miközben pontosan tudja, hogy az már régen itt van, vagy talán már túl is vagyunk rajta, és csak olyan szokványosan volt kellemetlen. PUSKÁS PANNI RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Komolyan lehet-e venni a hungarofuturizmust, és mi történik, ha megpróbáljuk? Rövid válaszok: igen, komolyan lehet, de ettől még nem történik semmi olyasmi, ami enélkül egyébként ne venne körül minket. STERMECZKY ZSOLT GÁBOR RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A korábban egységes, de már végnapjait élő Bizánci Birodalomban bolyong és borong Petković kötetének főszereplője, Filarion. A történelem mintha körbe-körbejárna és a céltalanság ködébe veszne a történet karaktereivel együtt. FEKETE I. ALFONZ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Hang Kang regénye Jonghje átváltozását mutatja be, akit a belőle táplálkozó másik személyisége felfal. HELYES KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„Selyem Zsuzsa őrületesen tud mesélni… “, mondta Nádas Péter a Moszkvában esik című regényről, melynek központi fejezete a Best European Fiction 2017 című antológiába is bekerült. DOMJÁN EDIT ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
„…és eltűnődött rajta, hogy letészi / a lantot, mely mint köztudott, nehéz, / de legkivált övé nehéz, a könnyű, / mit minden jött-ment medvebocs lenéz”. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ez a verseskötet Halasi Zoltánt kortárs költőink élvonalába emeli. Megjelentetésével az Időmérték címet viselő Magvető-könyvsorozat valóban mértékadó verseskötettel gazdagodott. DOMJÁN EDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nagy ívű trilógiájának posztapokaliptikus harcmezői után Bartók Imre új regénye egy ismerősebb, otthonosabb világ keretei között bontakozik ki, hogy aztán ennek zugaiban mutassa fel az ismeretlent, ezt fordítsa kísérteties otthontalanságba. CSUKA BOTOND RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Nádas Péter olyan szerző, akivel el kell számolni. Akit helyre kell tenni – már ha egyáltalán van helye. ZÁMBÓ KRISTÓF RECENZIÓJA Tovább a cikkhez
Igazi jutalomjáték a szerzőnek ez a rajzokkal illusztrált, eredetileg a litera.hu-n megjelent esszészövegekből összeálló, könyvtárgyként is figyelemfelkeltő kis kötet. POGRÁNYI PÉTER ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az előző beszámolónk végén a Budapest Bár éjszakai koncertjén is felfedeztük a patást, a cél pedig továbbra is ez: „keresd az ördögöt!”. OROSZLÁN ANIKÓ BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
A Hidegdauer képei olyan szürkék, akár egy halott arca. A múltat sem végképp eltörölni, sem megbocsátani nem lehet. A halottak helyett az élők nem bocsáthatnak meg, mondja Heller Ágnes egy beszélgetésben. BÁRDOS DEÁK ÁGI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
„A másik könyv” – meglehet, az olvasó önkéntelenül is így azonosítja a magisztrális jelentőségű Jöjj és láss! közvetlen szomszédságában megjelent kötetet, amely Radnóti Sándor elmúlt tíz évének rövidebb írásait fogja egybe. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Jelenkor nyári dupla száma izgalmas írásokat tartalmaz, de nem pusztán ezért érdemes a figyelmünkre: mint minden igazán jó folyóiratszám, többet mutat a benne szereplő szövegek összességénél. KERESZTESI JÓZSEF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
