Wagner Bolygó Hollandija nehéz és feldolgozhatatlan zenei eseményként él a színházi játékhagyományban, most felfrissülést kínáló élményt kaptunk Fischer Ádám csapatától. JÁKFALVI MAGDOLNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Budapesti Wagner-napok idén nem szolgált újdonsággal, hisz A bolygó hollandi premierjét a jövő évre időzítették, a nagy operák és zenedrámák közül már csak ez hiányzik a repertoárból, de ha a fesztivál törekszik a teljességre, akkor még talán a Rienzivel is találkozhatunk előbb-utóbb. TÓTH ENDRE CIKKE. Tovább a cikkhez
I. Richard is afféle „művészparadoxont” komponált meg a hattyúlovag kudarcos megváltástörténetében. Régi-új Lohengrin-produkció a Budapesti Wagner-napokon. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Megérkezett hát A nürnbergi mesterdalnokok is a Budapesti Wagner-napokra, 130 évvel a Nemzeti Színház-beli magyarországi bemutatót, 75 évvel a Nádasdy–Failoni-féle felújítást és 54 évvel a Nádasdy–Klemperer-változatot követően. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Arról kérdeztük az igazgatót, hogy milyen stratégiai és konkrét elképzelései, ötletei vannak a Művészetek Palotája kiemelt művészeti státuszának megőrzésére. Az intézmény körüli ügyekről több írás is megjelent a közelmúltban, tudjuk azt is, hogy a kormányzat nem tekinti fontosnak a magaskultúrát, vagyis a helyzet bonyolult. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Örömmel vesszük, hogy ismét bővült a „magyar Bayreuth” repertoárja. A legnagyobb művekből már csak a Mesterdalnokok hiányzik, és a mostani premierrel szinte teljessé vált a korai korszak termésének bemutatása. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Marton László rendezése csupa sokszor látott közhely, de ennek megvan az az előnye, hogy igazából soha nem fáj, a nézőt nem bombázza se jobb, se rosszabb ötletekkel. A középszerű színházért az elsőrendű zenei megvalósítás kárpótol. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Bécs város zenekara a tavasz első napján, március 21-én adott hangversenyt a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, Fischer Ádám vezényletével. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
„Némelyek – idézi Szerb Antal A világirodalom történetében William Hazlittet – úgy féltik a közönséget a régi operákra vonatkozó történeti információktól, mintha harapnának. Pedig, ha az ember nem bántja őket, ők sem bántanak senkit.” MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Szeptember 5-én Mahler 2. szimfóniájának ünnepélyes keretek között történő előadásával nyitotta meg a 2010–2011-es évadot a Magyar Állami Operaház, adózva egyszersmind a Mahler-évnek, a 150 éve született Gustav Mahler emlékének is. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Fischer Ádámnak - ez az Osztrák-Magyar Haydn-napok fertődi koncertjének legfőbb tanulsága - egyetlen koncertjét sem érdemes kihagyni. KOLOZSI LÁSZLÓ CIKKE. Tovább a cikkhez
Létezik egy olyan rendezőtípus, amelynek gyarapodó számú képviselői mindig mindent jobban tudnak, mint maga mű alkotója. Sertepertélnek, zizegnek, és nem találják el a helyes arányt a jó, a kevésbé jó és a kimondottan zavaró ötletek között. Nekik úgynevezett víziójuk van, sajnos. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Kellemetlen meglepetéssel indult az idei Májusünnep az Operaházban. Boschán Daisy 1991-ben, azaz születése pillanatában is elavult, sok tekintetben abszurd kvázi-rendezésében került színre Mozart utolsó operája, melyben a nemzetközi sztárok kétharmada csődöt jelentett. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Carl Nielsen és Mozart kompozícióival mutatkozott be a Fischer Ádám vezényelte Dán Nemzeti Kamarazenekar a Tavaszi Fesztivál második napján a Művészetek Palotájában. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ha Mozart Varázsfuvoláját operaházi közreműködéssel a Vígszínházban adják, fölteszem, odanyomulhat tollával a színikritikus, aki amúgy távol tartja magát (írásban) az opera-bemutatóktól. Pedig A varázsfuvola a legkedvencebb kedvence – kinek nem? CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez