Kivételezett helyzetben van, aki közelről nézhet olyan nagy színészeket, mint Hernádi és Kern. Négy alkalommal adott lehetőség a Revizor tudósítójaként részt vennem a Kalamazoo próbáin. Az előadást április közepén mutatja be a Belvárosi Színházban az Orlai Produkció. MIKLÓS MELÁNIA PRÓBANAPLÓJA – 1. rész. Tovább a cikkhez
Kisebb, nagyobb megtorpanásokkal, nekilódulással profimód működik a komédia, rendre ülnek a poénok, hőseink nem is hagynak ki egyetlen kínálkozó ziccert sem. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A koncepció nem veszélytelen, hiszen komoly pszichés betegségek, létező mentális zavarok válnak a nevetség tárgyává. A szórakoztató színház velejárója a leegyszerűsítés, de ebben az előadásban mégsem válik sem degradálóvá, sem gúnyossá az ábrázolás. SÁNDOR PANKA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Hernádi Judit és Gálffi László hibátlan ökonómiával, a hatásvadászat csapdáit messze elkerülve hozzák színre figuráikat. Két erős egyéniséget látunk kibontakozni, méghozzá a maguk „fejlődéstörténetével” együtt. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A legismertebb hazai magánszínház, az Orlai Produkciós Iroda vezetőjével, Orlai Tiborral beszélgettünk arról, hogy 25 évvel az alapítás után újrakezdené-e a színházi producerséget, de szóba kerültek a független színházi csapatok, az állami támogatás hiánya, meg az, hogy számára a vidéki és a budapesti néző miért ugyanolyan fontos. Tovább a cikkhez
Aligha éri meglepetés a nézőt, amikor szemrevételezi az Orlai Produkció bemutatójának díszletét. Kálmán Eszter játéktere gyakorlatilag két egymás melletti balkon, amelyre rálátunk. A kilátást pedig mi, nézők jelentjük. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Tíz év szabadúszás után jött vissza a Vígszínházba, és a maga választotta távollét után újra nagyon jól érzi magát, hiszen kamaszkora óta erre a színpadra vágyott. Kovács Patríciával a kőszínházi lét biztonságáról, a függetlenség nehézségeiről és a társadalmi felelősségvállalásról is beszélgettünk. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Ha elsőre tán félreérthető is, kezdjük ezzel: az a megrendítő és elérzékenyítő hatás, amelyet Benedek Miklós, Egri Márta és Gálvölgyi János közös játéka a közönségre gyakorol, nagyobbára független Aldo Nicolaj darabjának értékétől. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Sartre-ba oltott stand-up sok zenével – a Vilmányi Benett által írt, játszott és rendezett produkcióról már megnézése előtt is sejthető, hogy nem próbálja szigorú műfaji keretek közé szorítani magát. A megnézése után pedig az is nyilvánvalóvá válik, hogy – noha folyamatosan el-eljátszik különböző formákkal és műfaji lehetőségekkel – igazi tétjét az ezeket a kereteket szétfeszítő színpadi személyesség érvényesítése jelenti. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Egerben kezdte a pályáját, fontos időszak volt számára a Vígszínház, ám a kőszínházi struktúrának hátat fordítva az Orlai Produkció társulatához szerződött. Mészáros Máté Pass Andrea új darabjában, a Nyakunkon a revizorban próbálja a polgármester helyett a színházigazgató szerepét. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Van ez a közönség által igen-igen kedvelt színházi műfaj, az életjáték. Nem dráma, de színház; kapcsolódása mind a hétköznapokhoz, a jelenhez, mind a közönséghez direkt, evidens. Ha ráadásul a színházról, színészről (is) szól, a siker garantált. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Riviéra az álmok netovábbja. A Riviéra a földi paradicsom, a gazdagok hona, ahova sosem jut el a szegény boltossegéd és az ő nagy szerelme. Marad az elvágyódás, az elképzelt boldogság, a lúzerrománc és az erkölcsi győzelem. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Széttépve szórakoztató zenés produkció képében megfogalmazott szemtelenül igaz társadalomkritika szeretett volna lenni. KOLLÁR ZSUZSANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ami Woody Allennél szíven ütött, azt a Belvárosi vígjátékában alaposan kinevethetjük. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az Orlai Produkciós Iroda Richard Greenberg sikerdarabjával öntudatlanul is olyan kérdéseket vet fel, amelyeket már rég ideje volna megválaszolni – legfőképpen itt, a Belvárosi Színházban. DÉZSI FRUZSINA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez