Szép ív bontakozik ki a pályát végignézve: a színházszerető kamaszlány a gyakorlatban tanulja meg a szakmát, és közben egyre komolyabb szerepek találják meg. Eger, az Operettszínház és a Centrál Színház után 2018 óta a Szegedi Nemzeti Színház újragondolt társulatának meghatározó tagja Ágoston Katalin. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Szerb Antal regénye alapján új magyar musical született: A Pendragon-legendát május 11-én mutatták be. A produkció látványos, van benne kreativitás is, mégsem kimagasló alkotás. MERÉNYI PÉTER KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Egyikük szerepálma Violetta és Elisabeth, másikuk mániája a Winterreise. A jelenben viszont a Carousel–Liliom a közös nevezőjük: Széles Flóra alakítja Julie Jordant, Borsi-Balogh Máté pedig Enoch Snow-t a Budapesti Operettszínház áprilisban bemutatandó előadásában. Velük beszélgettünk. PAPP TÍMEA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Szenteczki Zita két éve végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakán, de már dolgozott több prominens kőszínházban és független csapattal is. Szereti a közös munkát az Operettszínház nagyzenekarával, de örömest alapítana új színházi műhelyt is, ahol a maga ura lehet. Most Maeterlinck A kék madarából rendez zenés ifjúsági előadást a Kálmán Imre Teátrumban egy fiatal, tehetséges alkotógárdával. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Zavarba ejtő és aggasztó olvasmány Kiss B. Atilla győztes operettigazgatói pályázata. A SZERK. Tovább a cikkhez
„Mit tudsz te?” – kérdi megvetően a boszorkány. „Szeretni.” - feleli rá derűs nyugalommal a főhős. S rejlik ebben a szóváltásban valami kétséget nem ismerő erő, valami – a rángatózó korszellemet is vállon ölelni merő – vakmerőség. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Zenés, táncos, éneklős, vetítős, kicsit kortárs, meglehetősen szórakoztató, szívszorítóan drámai, profi csapatmunka. Ez mind bátran elmondható Duda Éva Fridájáról. Azt már nem merném állítani, hogy Frida Kahlo festőről szól. De Frida Kahlóról, a túlélőről, a tragikus sorsú nőről mindenképp sokat elmond. MAUL ÁGNES KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Független alkotóként számos színházi műfajban dolgozik koreográfusként. Évekkel ezelőtt hozta létre saját csapatát, a Duda Éva Társulatot. Régi vágya volt Frida Kahlo életének színpadra állítása: a Budapesti Operettszínházzal közösen létrehozott előadás után beszélgettünk a koreográfus, rendező Duda Évával. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Tizenkét órányi nonstop imprózás, nyilvános próbák, kulisszajárás, beszélgetések, előadások és tapsrend-turmix, amelyben Kulka Jánost újra a színpadon láthatta a közönség: ez volt az idei Színházak Éjszakájának néhány elkapott pillanata. KÓNYA RITA VERONIKA BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Fekete Gyula operája egy végtelenül tragikus történet, valamivel könnyebb zenével. Pedig fontos témáról szól. Az viszont kiderül belőle, hogy miért nincs az igazi csipkebokroknak kezük. CSABAI MÁTÉ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Regnálása alatt hungarikum lett a Budapesti Operettszínház, amit a három cikluson át igazgató, azt a negyedikben művészeti vezetőként irányító Kerényi Miklós Gábor szívesen megmutat a világban is. Előadásaikat évente közel százezer néző látja külföldön. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Milyen volt egy operett-karaoke a századelőn? Hogyan szeretett bele egy kőszoborba Ady Endre? Miért szólt be Dajka Margit direktorasszonyának? Vagy hogyan került az Andrássy Úti Színház a Paulay Ede utcába? Mindezekre egy rendhagyó időutazó séta közben kaptam választ. KÓNYA RITA VERONIKA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A megmondóemberek ideje lejárt, vissza kell térni a szakmai vitákhoz; megoldást javasolni a döntéshozóknak, megtartani – és a trükközések ellen bebiztosítani – a TAO-t. Legyen nagyobb átjárás a függetlenek és a kőszínházak között, legyen dramaturg minden produkcióban, tanuljunk meg pályázatot írni – és még sok egyébről is beszélgettünk. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Mármint azt a petíciót nem írom alá, amely a Játékszín és a Budapesti Kamaraszínház változatlan körülmények közti megmaradásáért toboroz aláírásokat. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
1883-ban bemutatott operettjét maga Strauss is többször átdolgozta, így nem meglepő, hogy a műből az Operettszínház is elkészítette a saját verzióját: a cselekmény aktualizálásával a darab kortárs keretet kapott, és e logika jegyében frissítették a szöveget is. KELEMEN ORSOLYA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
