A kerek évfordulóra jelent meg Istenem, ne romolj, az elmúlt tíz év válogatott verseinek kötete. Kukorelly Endrével beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
"Egyszerre csak azt mondta az a költő, hogy de ő eddig soha nem kapott díjat. Semmilyen díjat. Halkan mondta. De nem vádlón, bár rezignáció biztos volt a hangjában. Nem volt fiatal ember, nő. Énnekem ez a könnyen elszürkéllő félmondat nagyon megmaradt." SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ha ránézünk a Kalligram kiadóra, könnyen azonosítható képet látunk, s ez a kép némileg különbözik a néhány évvel korábbitól. A Kalligram zömmel magyar szerzőket ad ki, figyel az új, „peremről” bekerült szerzőkre. Megőrizte társadalomtudományi érdeklődését is és nyit a világirodalom „nagy nyelvei” irányába. A portfólió korábbi jellegzetessége, a közép- és kelet-európai irodalom szerzőinek kiadása viszont zsugorodni látszik. MERÉNYI ÁGNES INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Akadnak novellásabbnak meg versesebbnek látszó szövegek is Szaniszló Judit első, papírra nyomott könyvében, de leginkább egy családregény vagy önmesélés szilánkjai ezek. Szófaragások és -viccek, tépelődések, önkarcolások. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kortársi kritikagyűjteményének valamennyi fejezetét 19. századi idézettel nyitja, könyve egészét 1838-ban megfogalmazódott gondolatokkal zárja a szerző, hogy két nagy szakterületét, a romantika/reformkor irodalmát és a modernitás-kutatást összekapcsolja. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Akár irodalomról vagy valamelyik társművészetről van szó, akár hétköznapi beszélgetésről, Budapest, a budapestiség, a főváros és a vidék ellentéte, a be- és kiköltözés megunhatatlan és kimeríthetetlen téma. A Szatyor Bárban Sárközy Bence, a Libri Kiadó ügyvezető igazgatója ültette maga mellé Kukorelly Endrét, Térey Jánost és Papp Sándor Zsigmondot, hogy beszéljenek arról, mennyire vannak otthon Budapesten. SZARKA KÁROLY ÍRÁSA Tovább a cikkhez
„Írói munkásságának része”: olykor e fordulattal szokás mentegetni egy-egy író politikai megnyilatkozásait. Sajnos Kukorelly tényrögzítő könyve nem lett – a szó nemesebb értelmében – írói munkásságának része. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„Mély meggyőződésem, hogy a nőnek közvetlenebb a kapcsolata az univerzummal, kozmikusabb lény, mint a férfi” – vallja a kilenc interjúalany egyike. Nekem pedig mély meggyőződésem: a férfi hajszálra ugyanolyan kozmikus lény, mint a nő. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Bármennyire is szeretném – márpedig szeretném; nagyon, szenvedélyesen – a MÜPA Üvegtermében zajló Literárium-sorozat Kukorelly-estjét kiemelni időben és térben, szűkebben és tágabban tekintett társadalmi és politikai kontextusából, egyszerűen esélytelen. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A kötet fülszövegét felkérésre én írhattam, vezethettem a közelmúltban a könyvbemutatót is. Egyetemi diákjaimnak a forrásjegyzék élén ajánlom. Mit szeretnék még? Azt, hogy e nagyszabású prózaszemle nem a polcokon rostokoló, hanem valóban megnyíló segédanyag legyen. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A színes borító az olvasás felénél otthonosan válik le a folyóirattestről - ahogy mindig. Ezt szeretem a Lettre-ben. Évekre visszamenőleg megvannak, minden egyes számról ugyanígy hullott le. SZALÁNSZKI EDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az előzetes részpublikációk kíváncsivá tettek. A könyvheti rohamolvasás felbőszített. A harmadik találkozás hűvös tempóban tárta fel a könyv rendjét, a negyedik csak a beszélő Énre engedett figyelni. Óriásamőba a regény, méregetjük egymást, melyikünk kebelezi be a másikat. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
