Mihez kezd a szerző, ha nagyanyjáról jószerével csak születése és halála dátuma, és egy-két személyes adat marad? Kutatáson alapuló tudományos családtörténetet ír, vagy az emlékezet hálóján tátongó lyukakat regényes elemekkel foltozza be? HUSZÁR ÁGNES RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A kiállítás legkellemetlenebb tárgya egy térkép, amelyen a rendezők feltüntették a numerus clausus bevezetésének országonként eltérő időpontját. Magyarország nem az egyetlen hely volt, ahol a kirekesztést törvényre emelték, de nyilvánvalóan a legbuzgóbb. KÜRTI EMESE KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Rendkívül rokonszenves, de kissé maszatos koncepciójú a Bársony Péter brácsás és Korcsolán Orsolya hegedűművész által szerkesztett kamarazenei sorozat. CSONT ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A férfiak szívéhez állítólag a gyomrukon át lehet közel kerülni. A Múzeumok Éjszakáján kiderült, nem ez az egyetlen út. PAPP TÍMEA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ha akadna e szép hazában valaki, aki nem érti, miért keltett felháborodást az 1990 után megjelenő árpádsávoszászló-lengetés, akkor irány a Holokauszt Emlékközpont: ez a kiállítás épp neki készült. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Závada Pál a fenti kiállítás megnyitóján megszólította Édes Hazáját. Amennyire a média segítségével követni tudom, a Drága Nemzet nem válaszol. Rábízza ezt beszédes kedvű gyermekeire, közülük is azokra, akiknek a leginkább hallgatniuk kellene. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Holokauszt Emlékközpont olyasfajta szakrális tér, ahol a kortárs formanyelv a transzcendencia ősi tartalmát maradéktalanul felidézi, és utal a helyszín fájdalmas aktualitására is. A vizuális üzenet a szavaknál is hatásosabban beszél a múlt iránti felelősségről. ZÖLDI ANNA BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Ismert, közéleti személyiségek mondták el kedvenc Radnóti-versüket a Holokauszt Emlékközpont kertjében. Személyesség és közvetlenség egyfelől, politikai-kulturális (kultúrpolitikai) gesztus másfelől. E két pólus között mozgott az este. SZEGŐ JÁNOS BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
A Múzeumok Éjszakáján nem csak komor kísértetek járták be a Holokauszt Emlékközpontot és a Kegyeleti Múzeumot: az előbbiben az el- és továbbgondolkodás szelleme uralkodott, az utóbbi programjai pedig felrázták a látogatókat a gyászos hangulatból. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
