Madaras Gergely koncertjei mindig érdekesek, a november 17-i, Vigadó-beli fellépéséhez extra izgalmat adott, hogy egy versenyműben felesége, Győri Noémi működött közre. MESTERHÁZI GÁBOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Bartók Tavasz kétségkívül legbartókibb produkcióját láthattuk május 26-án este, hiszen Bartóknak nem csupán a zenéje – sőt, Zenéje – hangzott fel a róla elnevezett Nemzeti Hangversenyteremben, hanem ő maga is megelevenedett a pódiumon egy tánckölteményben. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Hontvári Gábor és a Nemzeti Filharmonikusok február 25-i koncertjét igazi sztárcsellista, Alexander Ramm tette emlékezetessé, akivel jelentékeny Rokokó-variációkat hallhattunk. Ráadást sajnos nem - ahhoz közönség és vastaps kell. GYENGE ENIKŐ CIKKE. Tovább a cikkhez
Az NFZ Kelemen Barnabás vezényletével adott hangversenyt a Zeneakadémián február 11-én. A műsoron Mihály András 1953-as, manapság ritkán megszólaló Gordonkaversenye (szólista: Perényi Miklós) és Schumann 2. (C-dúr) szimfóniája szerepelt. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Várjon Dénes, Simon Izabella, a Concerto Budapest és Keller András felidézte a hangokat, amelyekkel Bartók búcsúzott Magyarországtól. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Két régi, kedves ismerőst is üdvözölhetett a közönség a Benjamin Britten születése századik évfordulójának előestéjén megrendezett Háborús requiem-előadáson. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Egy olyan doktriner esztéta, mint teszem azt, Adorno, bizonyosan fintorogna egy zenei maraton gondolatától, és besorolná a kulturális ipar (Kulturbetrieb) különösen perverz elkorcsosulásai közé. Részben persze igaza lenne, de ő sem tagadhatná, ha ugyan ez egyáltalán érdekelné, a dolog ismeretterjesztő hasznát. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Igazi zenei kuriózumokat felvonultató hangversenyt adtak a Nemzeti Filharmonikusok május 19-én a Művészetek Palotájában. UR MÁTÉ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Bartók születésének 130-adik évfordulóját ünnepelte a koncert – két Kodály-művel! Mintegy mellékesen elhangzott Bartók ifjúkori, zeneszerzői zsengénél sem sokkal több I. szvitje is. CSONT ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„Ez a ritkán játszott, 1938-ban keletkezett egyfelvonásos opera nem tartozik Strauss nagy alkotásai közé” – ezekkel a kedves szavakkal kínálgatja megvételre saját portékáját, a Decca Daphne-felvételét a világ legnagyobb internetes könyv- és zenemű-áruháza. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Meglehetősen rendhagyó programmal lepte meg a Tavaszi Fesztivál közönségét a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar Bartók Béla születésnapján. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Nemzeti Filharmonikusok október 9-i koncertjén Kocsis Zoltán megint rendet vágott a zenekari repertoár dzsungelében, és négy ritkán játszott vagy alig ismert kompozícióval, afféle kalandtúrával tágította a közönség nagyobb részének látókörét. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A német Wozzeck és az orosz Lulu után egy – nagyobbára – magyar kivitelezésű Mózes és Áron-produkcióval tette fel a koronát az új bécsi iskola operatermésének idei enciklopédikus bemutatására a Miskolci Operafesztivál. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Két eltérő félidőt kaptunk a Nemzeti Filharmonikusoktól Bartók Béla születésnapján. Az elsőben – kakukktojásként – Debussy balettje mellett két (és fél) Bartók-rapszódiát hallhattunk Kelemen Barnabás szólójával. A második rész színtiszta Bartók-zenét hozott. MACZKAY GÉZA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
