Nyaranta, a Pécsi Országos Színházi Találkozót követően Győrben a táncosok is összegyűlnek a Magyar Táncfesztiválon. A két eseménysorozat összehasonlítása azonban nem lenne helyénvaló, hiszem az eleinte kétévente, később évente megrendezett, idén a jubileumi, 10. évét ünnepelő győri mustra a valamivel idősebb POSZT-hoz képest más pozícióval és struktúrával rendelkezik. SÁNDOR ZITA BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Ha a csomagolás csokis kekszet ígér, viszont csokival legfeljebb csak az összetevők felsorolásában találkozom, csalódott leszek. Pedig lehet, hogy a keksz amúgy nem rossz. Valami ilyesmit éreztem a PR-Evolution Héjanász című előadását nézve is. MAUL ÁGNES ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Múzeumok Éjszakáján utazni kell. Legjobb hát, ha ezt is kulturáltan tesszük, sőt magát az utazást változtatjuk kultúrakcióvá. A múzeumi programok a földalatti vonalán is gyökeret vertek, hogy onnan rántsák magukhoz a metróból kikászálódó utazóközönséget. FÜRTH ESZTER BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Könnyen kínálja magát, hogy az ember összeolvassa, együtt értelmezze a PR-Evolution új estje két, bemutató előadásának címét. HALÁSZ TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Édeskés, modoros, giccshatáron egyensúlyozó előadás a Merengők. De végül is mitől „muchás” a bemutató? A háttérben és a padlón zajló, elmosódó vetítéstől? Az artisztikus öltözésektől-vetkőzésektől? TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
