A május utolsó hetében a pécsi Uránvárosban felbukkanó konnektorfejű ember kétségtelenül a legbizarrabb fesztiválarc az idei palettán. OROSZLÁN ANIKÓ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Mindig is tudtam, hogy a Pécsi Harmadik Színház egészen kiváló hely a maga személyes, bensőséges terével, és azzal a repertoárral, amely alapvetően a mai magyar drámairodalom reprezentatív szerzőinek darabjaiból válogat. MILBACHER RÓBERT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Vihar keserédes, tragikomikus és hullámzó hangulatok formájában nyilatkozik meg a hatalom kérdéséről, a megbocsátásról és az élettel, az elmúlással való megbékélésről. OROSZLÁN ANIKÓ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ritkán ír le ilyet az ember, de néha mégis: a pécsi Visniec-bemutató semmiféle hiányérzetet nem hagyott maga után. Kitűnő darab, érzékeny rendezés, remek színészi munka – mindez pedig néhány tucatnyi néző előtt a Pécsi Harmadik Színház Stúdiószínházában. KERESZTESI JÓZSEF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nem jön Irgácsra a Fradi, a pesti fiú nem viszi magával a kocsmáros lányát Portugáliába, és a végén a nagykés is előkerül. Egressy Zoltán tragikomédiáját a Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Harmadik Színház közös előadásban állította színre. KERESZTESI JÓZSEF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Pécs 2010 – Európa Kulturális Fővárosa felvezető évének jegyében Pécsre látogató Újvidéki Színház vendégjátéka azzal okozott meglepetést, hogy nem gazdagította váratlan mozzanatokkal García Lorca klasszikus darabját. KERESZTESI JÓZSEF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
