A Szépművészeti Múzeum Hantai, Klee és más absztrakciók című tárlata kis alapterületű, de nagy kiállítás. KÁNTOR VIOLA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Domenikosz Theotokopulosz, vagyis ahogy a művészettörténet ismeri, El Greco életművének reprezentatív válogatása látható a Szépművészeti Múzeumban. A múzeum saját jelentős El Greco-anyaga egyebek közt a Louvre-ből, a Pradóból, a londoni National Galleryből és a toledói Musoe del Grecóból kölcsönzött festményekkel egészül ki. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ha van irodalmi író, akkor Matisse festészeti festő vagy képzőművészeti képzőművész. Életművébe nem szüremlettek be a múlt század első felének történelmi viharai, s azt sem mondhatjuk, hogy gazdagítja emberismeretünket. Szenvedélyesen és lelkiismeretesen végigdolgozott, ugyanakkor állandó kételyekkel terhelt életének kutatásai kifejezetten esztétikaiak voltak. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Egyszer virágkor, másszor világvége-hangulat. A test gyönyöreinek élvezése vagy az aszketizmus és remegés a Pokol bugyraitól. A közhangulat ingadozásának pedig hű lenyomata a művészet. Festett, írott vagy megénekelt formában, de mindig az emberiség két véglet közötti aktuális helyzetét mutatja. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A görög eredetű pátosz szó eredetileg szenvedést, megrázó testi és lelki élmény jelölt. A kifejezés tartalma az idők során megváltozott, és szép lassan elnyerte mai jelentését. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Victor Vasarely köztudottan élt a sokszorosítás eszközeivel. Arra viszont kevesebbszer gondolunk, hogyan vitte véghez mindezt, és elfelejtjük segítőit, akikre a művész kultuszából kevés fény jutott. A Vasarely Múzeum új kiállítása most őket is megszólítja az új műtárgyakon keresztül. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Megint Cezanne. Geskó Judit kilenc évvel ezelőtti emlékezetes Cezanne-kiállítása után, amely Cezanne-nal és a tradíció(k)hoz való viszonyával foglalkozott, most Cezanne-ról mint tradícióról szól a kiállítás. Cezanne és a múlt, Cezanne és a jövő. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Különös érzékenységgel elénk tárt csodák és titkok. Időutazás. Egyiptom Budapesten, ahogy még sohasem láttuk. Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. VADAS RÉKA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
"A kurátorok nagyasszonya", "a mi nemzetközi ászunk", mondják róla a kollégái. Monet, Cézanne, Van Gogh - ezek a blockbuster kiállítások az ő nevéhez fűződnek. De mit csinál egy kurátor? Erről és egy most vásárolt magyar festményről is beszélgettünk Geskó Judittal. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Festmények, szobrok, kortárs irodalom, zene és a belőlük születő színház. Az idén hatodik alkalommal látható a Szépművészeti Múzeum Textúra-sorozata, a járvány miatt online. MERÉNYI ÁGNES RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Klasszikusokról kiállítást csinálni nem egyszerű. Tudunk-e újat mondani, új kontextusba helyezni a jól ismert műveket? A várt, ismert és kedvelt alkotások mellett mennyi és milyen új művet állítsunk ki? Akár csalódást is okozhat, ha a sokat ígérő címet olvasva szembesülünk azzal, hogy egyetlen terem vár minket a Szépművészeti Múzeumban. No, de milyen terem és milyen válogatás! SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA KRITIKÁJA Tovább a cikkhez
Innen szép győzni. Mire végére érünk a százhuszonegy műnek a Szépművészeti Múzeum jobboldali teremsorában, lassan oszlik az előítélet. Szeretjük, de legalábbis érteni kezdjük a fölkínált látványt. P. SZŰCS JULIANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Dunai Andrea az 1944/45 hónapjaiban az országokból kihurcolt javakról, ezek restitúciójáról, visszaadásáról ír. Szembesít bennünket a háború okozta rombolással, fosztogatással és azzal a keserű felismeréssel, hogy a jóvátétel nem több puszta szónál. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Egy jóképű, érdekes férfi történetét olvassuk, aki mögött érdekes család áll, aki legszívesebben Európában csatangol festmények után, aki kényszeresen meg akar felelni az apai elvárásoknak, s egyben gyökértelen, mint a mi generációnk unokái lesznek, magyar szülőkkel, külföldi születéssel, és ki tudja, hova szóló lakcímkártyákkal. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Mi legyen a vezérvonalunk? Michelangelo gazdag életművének végigkövetése, esetleg az emberi testábrázolás fejlődésének tanulmányozása? Vagy arra vagyunk kíváncsiak, hogy a kezdeti elképzelésekből hogyan születtek meg a Sixtus-kápolna alakjai? Esetleg azt nyomozzuk, hogyan hatott Michelangelo tanítványaira és kortársaira? Ha csak egyetlen szóval kellene jellemeznem „A test diadala. Michelangelo és a 16. századi rajzművészet” kiállítást, az minden bizonnyal a kísértés lenne. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA ISMERTETÉSE. Tovább a cikkhez
