2022 egyik legjobban várt horrorja a történetet keretbe rendező szimbolika nélkül követi a Sinister nyomvonalát, így egy hangulatában hasonló, narratívájában kevésbé komplex tinédzserthriller bontakozik ki, ami csak részben képes beváltani az előzetesen elé támasztott elvárásokat. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Baz Luhrmann Elvis-filmje olyan, mint a legendás énekes Las Vegas-i fellépőruhája: látványos, színes és vibráló, de ez az extravagáns külső nem enged igazán közel a mögötte megbújó emberhez. KISS DALMA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A keltetés drámai és hangsúlyosan finn művészhorror a tökéletesség és az elfojtás ártalmairól. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Lightyear pontosan olyan spin-off, mint a legtöbb, hasonló franchise-ból egy-egy karaktert kiemelő próbálkozás: elkészült, nem fájt, de meglettünk volna nélküle. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Több mint egy évtized után került a mozikba a nagysikerű A vizsga folytatása. A játszma sok tekintetben felülmúlja elődjét, néhány aspektusában azonban elmarad mögötte. VIGH MARTIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A kifutópálya fényei kigyulladnak, felzúgnak a motorok, útnak indulnak az amerikai haditengerészet vadászgépei. Ezúttal 1986 helyett 2022-öt írunk, ez pedig nem jelent mást, minthogy megérkezett a Top Gun: Maverick! KISS DALMA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Sőt egyenesen kell is, ha vissza akarunk utazni az időben, állítja Baranyi Benő a Zanox - Kockázatok és mellékhatások című debütáló rendezésében. A sci-fi műfaji elemeit a kisrealizmussal és a felnövéstörténetek kliséivel keverő mozi minden hibája ellenére biztató alkotói indulás. VIGH MARTIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Robert Eggers vérgőzös vikingfilmje egy kihalt állatfaj, a középköltségvetésű szerzői zsánerfilm egyik ritka példánya. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Tűzgyújtó második filmes adaptációja a szuperhős-sztorik dömpingjében a mutáns-tematika friss megközelítését nyújthatta volna, ehelyett a végeredmény olyannyira banális, hogy műfajának évtizedekkel korábbi, mára már meghaladott jegyeit és problémáit hordozza magán. SÜLL KRISTÓF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Mindenki kedvenc mémszínésze viccet csinál magából – és milyen jól teszi! SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Jönnek a britek, vagyis itt az újabb felvonás a Downton Abbey életéből! Julian Fellowes többszörös Emmy-díjas sorozata a 2019-es filmet követően ismét a moziba invitálja a nézőket. KISS DALMA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Minden, mindenhol mindenkor nem találja fel a spanyolviaszt. A már bejáratott, más művekből összeollózott elemeket használja fel újra és vegyíti eredményesen. Bő kétórás szórakozásnak megfelel, ám földindulást generáló, kiemelkedő klasszikusnak kevés. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Sandra Bullock és Channing Tatum keveredik trópusi kalandba Adam és Aaron Nee filmjében. A végeredmény egy helyenként működőképes, de nagyrészt kiszámítható műfaji film. VIGH MARTIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Bergman szigete úgy mesél a párkapcsolatokról, hogy közben a kreatív alkotófolyamatnak is emléket állít: mintha az író-rendező elméjében látnánk, ahogy a film folyamatosan formálódik és nyeri el végső alakját, mindezt a külföldi nyaralások felszabadult, cidertől spicces hangulatában. RICHTER ÁDÁM KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Gyönyörűen kidolgozott izomcsoportok tájain vándorol a kamera Csuja László és Nemes Anna filmjében: a középpontban egy érzelmi, családi és testi kötelékek hálójában vergődő női testépítő. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
