Együtt jár-e törvényszerűen a talajvesztettség az álmokba meneküléssel? Meddig zárható ki büntetlenül a külvilág valósága? Az előadásban ábrázolt elbizonytalanodáshoz a közelmúltban kényszerűen átalakult Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős prózai színészosztályának összes kétségének is jó eséllyel köze van. KÓNYA RITA VERONIKA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Feltehetően életkor kérdése, hogy kinek ismerős a Spiró új darabjában elmesélt történetfüzér, és kinek „vadonatúj nóvum”. 1945 és 1957 közt pereg le egy „kis magyar pornográfia” – nahát, pont egy tucat év, mint 2010-től máig. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Színház haladóknak, színház lazáknak, színház megfáradtaknak és üdéknek – ők menjenek megnézni az Örkénybe ezt a két előadást. Aztán ha nem jön be – egyik, másik vagy egyik sem –, kérjék vissza a jegy árát. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
