Sztálin halála után három évvel, 1956-ban kortárs zenei fesztivált alapítottak a lengyel fővárosban: a Varsói Ősz bevallottan célként tűzte ki, hogy a jelen zenéjét bemutassa. CSABAI MÁTÉ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Három olyan példát szeretnék bemutatni, ahol a (színház)épület és annak funkciója túlmutat azon, hogy előadásokat fogadjon be, valójában az épület működ(tet)ése az elkötelezett (előadó)művészeti gyakorlat organikus részévé válik. NÁNAY FANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Lengyelországban a gyermekeknek és fiataloknak szóló színházzal évtizedek óta neves alkotók foglalkoznak: a magyar nyelven először megjelenő történeti áttekintés célja az irányzatok és meghatározó személyiségek összegyűjtése. ZBIGNIEW RUDZIŃSKI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Azt hiszem, ma ez jelenti az egyik legnagyobb kihívást a színháznak: hogyan tud az egyetlen, az utánozhatatlan, a különleges emberről beszélni úgy, hogy a kicsiben meglássuk a nagyot, az egyediben az általánost. JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA, 2. RÉSZ. Tovább a cikkhez
A Revizor kritikai portál Re:vízió című szakmai beszélgetés-sorozatának keretében, a Mazurka vagy polonéz? című projektünk részeként a lengyel-magyar kultúrával, színházzal és ezek összefüggéseivel, kapcsolataival foglalkozunk. Csáki Judit beszélgetőtársai: Dr. Pászt Patrícia, a krakkói Jagelló Egyetem adjunktusa és műfordító; Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója, színész, rendező, valamint Székely Csaba drámaíró. Tovább a cikkhez
A mai lengyel színház és drámairodalom meghatározó alakja a Magyarországon is ismert Tadeusz Słobodzianek, akivel a múlthoz való viszonyáról, jövőbeli terveiről, meg arról is beszélgettünk, milyen számára az ideális színház. PÁSZT PATRÍCIA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Olga Tokarczuk magyarországi recepciója a kezdeti megkésettség után az irodalmi Nobel-díjnak köszönhetően vett pozitív fordulatot. Pályakép és előzetes, nem csak a magyarul megjelent művek fényében. VAS VIKTÓRIA ESSZÉJE. Tovább a cikkhez
Miképpen hálálja meg a fáradt test a gyöngéd törődést? Egy radioaktív természetgyógyász kalandjai a lengyel szupergazdagok ízületei között. GYENGE ZSOLT ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
„Előre! De hova?” Négy éve ezzel a szlogennel búcsúzott a politika által alkalmazott gazdasági cenzúra (magyarul: pénzelvonás) ellenére is komoly sikerrel megrendezett Dialog Fesztivál Wrocławban. A kései folytatás remélhetőleg nem végjáték is egyben. JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA, 1. RÉSZ. Tovább a cikkhez
„Ez a rendkívüli, szinte megszállott lengyel társulat, melyet a tehetséges rendező, Włodzimierz Staniewski vezet, véleményem szerint egyike a világ kevés esszenciális és eredeti színházi társulatainak" - írja a lengyel Gardzienice társulatról Susan Sontag, amerikai író, filmrendező. LEVKO ESZTELLA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Bronka Nowicka díjnyertes első kötetében negyvennégy rövid történet olvasható. Főszereplőik tárgyak és emberek, négy generáció tagjai, ahogyan egy gyerek látja őket. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Pogány és keresztény legendák, egy nép és egy város eredetmondája, népmesék és tanulságos fabulák újramesélve és rajzolva: ez a Napkút kiadó Lengyel legendák és népmesék című kötete. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Ön- és közveszélyes fiúk gabalyodnak az internet hálójába, miközben a saját átmeneteibe csavarodott Kelet-Európa fortyog körülöttük. Tandem-kritika Jan Komasa két net-filmjéről. GYENGE ZSOLT ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Az elmúlt húsz évben öt lengyel drámakötet jelent meg magyarul, s három hasonló magyar kiadvány, lengyelül. GABNAI KATALIN ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
André Lepecki: Koncepció és jelenlét. A kortárs európai táncszcéna (Concept and presence. The Contemporary European Dance Scene) című esszéjében a kortárs tánc ingatag alapjáról tesz említést. Ez az érzékletes metafora nemcsak, hogy jól meghatározza a lengyel tánc állapotát, de tökéletesen diagnosztizálja is azt. ANNA KRÓLICA TANULMÁNYA. Tovább a cikkhez
