Mihez kezd a szerző, ha nagyanyjáról jószerével csak születése és halála dátuma, és egy-két személyes adat marad? Kutatáson alapuló tudományos családtörténetet ír, vagy az emlékezet hálóján tátongó lyukakat regényes elemekkel foltozza be? HUSZÁR ÁGNES RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A Tények és Tanúk sorozatában Illés Klára népművelő saját családja múltját tárja fel a szüleivel készített életútinterjú, levelezés és napló közreadásával. A háború, a kitelepítés, a paraszti életforma átalakulása és eltűnése a személyes sorsokban mutatkozik meg. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
„Lviv utcái Európa zűrzavaros huszadik századának mikrokozmoszát jelentik, olyan véres konfliktusok gyújtópontját, amelyek kultúrákat téptek szét.” Ebből a mikrokozmoszból származik a nürnbergi per két fontos szereplője és a szerző nagyapja is. Az ő fizikai és szellemi útjukat írja le a Kelet-nyugati utca megrendítő tárgyilagossággal. TÓTH IVÁN RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
„Ott ülni ebben a csodálatos teremben, és hallgatni, amint a meghívott harminckét ország minden egyes képviselője azt mondja, szíve szerint befogadná a menekülteket, de legnagyobb sajnálatukra azt kell mondaniuk, hogy... ez nem lehetséges – nos, mindez nagy tanulság és nem kis trauma volt számomra”. Golda Meir, „zsidó megfigyelő”. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
"Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden. Amit nem írok le, az elvész. Mindig úgy érzem, hogy valamit tennem kell, állandó elégedetlenség és kielégítetlenség kínoz..." Térey János korai halála a fenti sorokat visszamenőleg is szorongató jelentéstöbblettel ruházza fel. Az író családja történetének mélyére ásott. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Saly Noémi a főváros történetének tudósa, a gasztronómia és a kávéházak hű krónikása. Nemcsak írásban, hanem rádiós és televíziós adásokban élőszóban is megosztja velünk alapos tudását a régi Tabán színes világáról. Ezúttal tudományos, mégis nagyon személyes könyvet olvashatunk tőle. HUSZÁR ÁGNES RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
