Minden idők egyik legbefolyásosabb lányregénye új köntöst kap, de nem felejti el származását. Egy adaptáció, amire igenis nagy szükségünk volt. HARSÁNYI DOMONKOS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kisebbfajta moziszenzáció, ahogy a hipermozgékony kamera kalauzol az első világháború poklában: Sam Mendes egysnittes filmje operatőri és rendezői stílusbravúr, hiányosságai ellenére kivételes moziélmény. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Hollywood tehetséges humoristája képzeletbeli Hitlerrel próbál nevettetni, de sírás lesz a vége. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Noha a Richard Jewell balladája korántsem megrázó erejű dráma, mégis rendezője színvonalasabb alkotásai között lehet említeni. ZALÁN MÁRK KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Botrány egy jó szándékú, könnyen fogyasztható film a munkahelyi szexuális zaklatás működési mechanizmusairól, sok híres színésszel. Ismeretterjesztő filmnek megjárja, de aki ennél többet vár, csalódni fog. BUJDOSÓ BORI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Pompás évindító az Agatha Christie szellemét életre keltő krimi, amelyben a déli Poirot találkozik a Trump-szavazó újgazdagokkal. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nem mutat újat, nem kockáztat, de nem is okoz komoly csalódást. A legújabb Star Wars-trilógia befejező darabjából modern hollywoodi tananyag születhet. HARSÁNYI DOMONKOS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A filmesek sohasem unnak rá a római katolikus egyház pazar külsőségeire, mi pedig képtelenek vagyunk betelni az idős nagy színészek látványával: ez a két örök tényező működteti Fernando Meirelles jóhiszemű és jól sikerült pápaügyi dolgozatát. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A mozi klasszikus rajongóin kívül talán csak a képregények fanatikusai várhatták jobban Scorsese új rendezését: most végre ők szólhatnak be a film nagy öregjének a 210 percen át hömpölygő Az ír miatt. A vidámpark kontra klasszikus mozgókép szkanderben az utóbbi hívei kaptak nem kevés muníciót. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Úgy látszik, Noah Baumbachnak a válás jön be: a Házassági történet a legjobb filmje A tintahal és a bálna óta. Remek írói-rendezői-színészi teljesítmény, és csak egy egészen kicsi hiányzik ahhoz, hogy igazán nagy film legyen. BUJDOSÓ BORI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Hozta az elvárható és kötelező gyors köröket, mi több az utolsó harmadban még sebességet is váltott és tényleg rendesen belehúzott, de Az aszfalt királyai ennek ellenére sem döngölt a betonba. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Csipkerózsika múltkor még csak feminista lett, most pedig már egyenesen a mesetrump ellen harcol. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Todd Phillips Joker-mozija, az idei Velencei Filmfesztivál fődíjasa, azon az úton tesz egy újabb nagy lépést, amelyen még Christopher Nolan indult el Batman-értelmezéseivel. Phillips Jokere itt él közöttünk, és jobb ha résen vagyunk, mert bármikor robbanhat. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A zsánerkutyulós filmek mestere annyira fanyar viccet mesélt a szegények és gazdagok közti szakadékról, meg az erőszakról, mely annak mélyében fogan, hogy Cannes-ban mindjárt Arany Pálmával jutalmazták. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az Ad Astra – Út a csillagokba filozofikus hangvételű sci-fi, amelynek a középpontjában egy űrutazás áll, avagy ilyen az, amikor a 2001: Űrodüsszeia találkozik az Apokalipszis mosttal. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
