Bartók és Kodály életéből inspirálódva született Vecsei H. Miklós szövege és az alkotócsapat improvizációja alapján a meglepően profán, humoros és bátor Ifjú barbárok című előadás, melynek ősbemutatóját ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében a Gyulai Várszínházban tartották. HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Andrei Șerban a Kolozsvári Állami Magyar Színházban Szophoklész tragédiájának a Robert Icke által átdolgozott kortárs verzióját viszi színre. Az eredetileg 2018-ban bemutatott darab hű marad az eredeti műhöz, ugyanakkor kifogástalanul idomul a mai társadalomhoz. STOIAN TONI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Sérülékeny portéka a vendégjátékra utazó előadás. Dürrenmatt Kolozsvárról május 19-én Budapestre, a Vígszínházba látogató öreg hölgyével is történt egy kis baj. Vagy a bajok már odahaza mutatkoztak? TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A szerencsésebbeknek még vannak emlékeik nagymamájukról. Azokhoz pedig hozzátartozik a vasárnapi ebéd, a kertesház, a régi történetek felidézése, a gondosan megigazított gallér és – ne tagadjuk – elengedhetetlen kellék a nippek alatt nyugvó, vagy a szekrényeket borító csipketerítő is. Ilyen világot teremtett Mezei Kinga. És mégse. LOVASSY CSEH TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Három férfi játszik három nőt a jeles román rendező, Radu Dinulescu Genet-fantáziájában. Teátrális fizikai színház virtuóz clownokra és megkopott patinájú színdarabra. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Gárdos Péter ismét irodalmi alapanyaghoz nyúlt, és a végeredmény ezúttal is életművének legjavát gazdagítja. Szakaszhatár a rendező életművében? Mindenesetre újabb vidéki forgatás. BAK ÁRPÁD KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
