ZSIDÓ TÉMA - TUTI TÉMA

David Schalko: Nehéz csontok
2021.06.06.

„Bécs, 1938 márciusa. Ausztriát a Harmadik Birodalomhoz csatolják." Így kezdődik a Nehéz csontok című regény fülszövege, de egyáltalán nem úgy folytatódik, mint ahogyan a kezdőmondat után várná az olvasó. Súlyos történelmi regény helyett gengszterregényt tartunk a kezünkben. Hősök-e a hősök és áldozatok-e az áldozatok? KONOK PÉTER RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

SZABADULÁSSZAG

Tolnainé Kassai Margit: Óvoda az óvóhelyen – feljegyzések a Sztehlo-gyermekmentésről
2021.01.22.

Gazdátlanul kóborló katonaló ér egy budai telefonfülkéhez. Bedugja fejét az üveg nélküli ablakon, tétovázik, majd enni kezdi a szélfútta telefonkönyvet. Később őt is horpadt tálakba sarabolják, s viszik az óvóhelyekre. Még meleg. Éhhalál ellen lesz, gyerekeknek. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

CSALÁDI FOTÓALBUMOK

Philippe Sands: Kelet-nyugati utca
2020.12.17.

„Lviv utcái Európa zűrzavaros huszadik századának mikrokozmoszát jelentik, olyan véres konfliktusok gyújtópontját, amelyek kultúrákat téptek szét.” Ebből a mikrokozmoszból származik a nürnbergi per két fontos szereplője és a szerző nagyapja is. Az ő fizikai és szellemi útjukat írja le a Kelet-nyugati utca megrendítő tárgyilagossággal. TÓTH IVÁN RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

SODRÓDÁS

Géraldine Schwarz: Emlékezet nélkül - Egy európai család története a második világháborútól napjainkig
2021.01.26.

„Ott ülni ebben a csodálatos teremben, és hallgatni, amint a meghívott harminckét ország minden egyes képviselője azt mondja, szíve szerint befogadná a menekülteket, de legnagyobb sajnálatukra azt kell mondaniuk, hogy... ez nem lehetséges – nos, mindez nagy tanulság és nem kis trauma volt számomra”. Golda Meir, „zsidó megfigyelő”. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

KITALÁLNI AZ ISTENT

Szasa Filipenko: Vörös keresztek
2020.07.14.

“Mindaz, ami a lágerben történt, olyan buta, kegyetlen és tehetségtelen volt, hogy csak a mindenható létezése tudott megtartani engem. … Muszáj volt kitalálnom a fejemben az istent, akihez majd egyszer járulhatok, hogy magyarázatot követeljek.” SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

A HIÁNY ÉS A SZEMLÉLŐDÉS REGÉNYE

Marcel Beyer: Kaltenburg
2020.06.17.

„Ami mélyen megbántott, ami alapjában rendítette meg a hitemet, első ránézésre apró hibának, merő felületességnek tűnhet, sietséggel vagy az emlékek összemosódásával is magyarázható.” VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

ELSŐ NEM, MÁSODIK NEM

Simone de Beauvoir: Mások vére
2020.05.17.

Simone de Beauvoir rendszerkritikus, feminista filozófiai és szépirodalmi művei a hatvanas-hetvenes években hatalmas népszerűségnek örvendtek, majd mintha feledésbe merültek volna. Az utóbbi évtizedben azonban a kiadók és az olvasók újra felfedezik őket. HUSZÁR ÁGNES RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

MELANKÓLIA VÉSZKORSZAK IDEJÉN

Paolo Ventura: Velencei történet-Automaton
2020.04.26.

Paolo Ventura fotóprojekt-kiállítása eredetileg június elejéig lett volna látogatható a Műcsarnokban. A járvány miatt azonban a tárlat március közepétől virtuálissá vált, és addig, amíg a látogatási tilalmat fel nem oldják, csupán online lehet megnézni.BIHARI ÁGNES RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

"EGY NÉMET TISZT SOHA NEM ADJA MEG MAGÁT!"

Ungváry Krisztián: Hősök?
2020.02.09.

Ungváry Krisztián nem először tesz rá kísérletet, hogy Budapest második világháborús ostromának mindmáig kísértő emlékezetét a történettudomány eszközeivel felfoghatóbbá és feldolgozhatóbbá tegye. TÓTH IVÁN RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

A GAZDAG ZSIDÓ, AKI JÓL TUDOTT FESTENI...

Kihűlt világ. Farkas István (1887-1944) művészete / Magyar Nemzeti Galéria
2020.01.20.

Farkas István sokadik újrafelfedezését ígéri a Nemzeti Galéria életmű-kiállítása. A tárlatra, amelynek kurátora Kolozsváry Marianna, a saját gyűjteményen kívül öt külföldi és 11 hazai gyűjteményből érkeztek alkotások. Vajon miért kell újra és újra rácsodálkozni az életét 75 éve Auschwitzban végző festő életművére? ZÖLDI ANNA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

BŰNÖSSÉ VÁLVA

Marguerite Duras: Fájdalom
2020.01.05.

„Tanuljatok meg olvasni: ezek szent szövegek”. Marguerite Duras Fájdalom című kötete a kimondás csillapíthatatlan vágyával járja körül a kimondhatatlant, az elbeszélhetetlent: a nácizmust. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

A KOLLABORÁNS ZSIDÓMENTŐ

Jeroen Olyslaegers: Védőr
2019.10.20.

„A vezéreink szolgák, öcskös. Ez a tragikomédia: hogy minden zsarnokban egy félelemtől cidriző, hót átlagos szolga lapul” KONOK PÉTER RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

TÖRTÉNELMI LECKE, NEMCSAK FIÚKNAK

Gyurkovics Tamás: Migrén
2019.10.17.

A Migrén című regény tétje a történelem abszurditásával szemben a személyes etikai autonómia visszavétele. Alakjai pontosan felvázoltak, nyelvhasználata, ritmusa arra inspirálja az olvasót, hogy szinte egyhuzamban elolvassa, és izgalommal várja a cselekmény fordulatait. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

"NEM LELÉ HONJÁT A HAZÁBAN"

Ulrich Alexander Boschwitz: Az utazó
2019.11.05.

„Tulajdonképpen miért tűrnek el a zsidók mindent? Úgy értem, miért nem védekeznek? Miért csak menekülnek?” HUSZÁR ÁGNES ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

AZ EMLÉKEZET, FELEJTÉS ÉS KÉPZELET LABIRINTUSÁBAN

George Szirtes: Előhívás
2019.10.01.

George Szirtes Magyarországon született, majd 1956-ban vándorolt ki szüleivel Angliába. Itt lett belőle költő. Az Előhívás lapjain édesanyja tragikus életének és halálának történetében egy befejezhetetlen gyászmunka folyamatát írja meg. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez