Lekéssük a határidőt. Nem hívjuk fel a nagyanyánkat. Reggelre hagyjuk a mosogatást. Nem szelektíven gyűjtjük a szemetet. Bicikli helyett néha autóba ülünk. Meseolvasás és legózás helyett leültetjük a gyereket a tévé elé, és a felszabadult időben a Facebookon pörgünk. A bűntudat ezer mindennapi forrásáról szól Réz Anna filozófus esszékötete. JUHÁSZ BORBÁLA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Amerikában és Nyugat-Európában is gyors növekedésnek indult a kamaszkorukban (sőt előtte) nemi átalakító, az ő megfogalmazásukban helyreállító kezelésért folyamodó fiatalok száma. A jelenséget nemcsak az egészségügyi statisztikák szakértői, hanem a gendertudomány kutatói és a feministák is vizsgálják. És persze a politikai értelmezők is rávetették magukat. JUHÁSZ BORBÁLA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Nem kellett sokáig várnia a hazai olvasóknak, hogy a feminizmus egyik alapkötete magyarul is hozzáférhetővé váljon. Mindössze 58 év kellett hozzá. Vajon mennyire friss Betty Friedan műve? Vagy mennyire avult el? RÉZ ANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Gyáni Gábor kötete a női identitás 19-20. századi megkonstruálását a női munkavállalás összefüggéseiben, dokumentumokkal és statisztikákkal alátámasztva vizsgálja. ANTONI RITA ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Akár feminista Atwood, akár nem, ezzel a megjelenése óta folyamatosan kapható, mára klasszikusnak tekinthető regénnyel sokat tett azért, hogy a modern nyugati társadalom kénytelen legyen szembenézni azzal, hogy a nők emancipációja terén még van mit tenni. SOHÁR ANIKÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Most a kedvenc feministákról szóló viccemmel szemléltetem, mi is szokott lenni a bajom a feminista művészettel. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Roxane Gay rendszeresen ír a rasszizmusról, a szexizmusról, a nők jogairól és a populáris kultúráról. Vajon miért nevezi "rossz feministának" magát? ANTONI RITA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A diktatúrát elszenvedni és részt venni benne: Atwood Gileádjában sem különülhet el élesen ez a két szerep. A kiépülő rend és rendszer totalitása nem tűr meg kívülállást, így bizonyos mértékig minden szereplő egyaránt korlátok közé kényszerült áldozat és előnyöket élvező elkövető. DÁNYI DÁNIEL RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Mindig az átmenetek az érdekesek. Márpedig a Háborúból békébe: a magyar társadalom 1918 után című kötetben a 20. század egyik legizgalmasabb átmenetét tárja fel kilenc szerző egy-egy tanulmánya, benne sok új ténnyel, eredeti megvilágítással – és egy szenzációval. LŐRINC LÁSZLÓ ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Bulvárosan fogalmazva a magyar #metoo könyvének is nevezhetnénk Mán-Várhegyi Réka új regényét, hiszen hangsúlyosan jelennek meg benne a kiszolgáltatottság és az elnyomás alakzatai. POGRÁNYI PÉTER RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
