„Úgy tervezem, hogy egy szép napon leülünk majd az apámmal, és mindent megbeszélünk. Hogy őszerinte mi van, és mi legyen akkor hát énvelem. Az orosz és magyar, pravoszláv és zsidó papírjaimmal. A szibériai mongol felmenőimmel, a szentendrei családommal, Krasznahorka büszke várával, és a tiszta férfiúsággal.” NÓVÉ BÉLA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Gerlóczy Márton új regénye egy családtörténeti sorozat első része. A szerző - illetve elbeszélője - előző kötetében, a Mikecs Anna: Altatóban családja anyai ágáról írt, most pedig sort kerít az apák történetére. DÁNYI DÁNIEL RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Az ember hajlamos a történelemre mint régmúltra gondolni. De honnan tudjuk, mi történt a születésünk előtt többszáz vagy ezer évvel? A múlt tanúitól, akiknek elbeszélését a történetíró lejegyezte. De csalhatatlan-e tanú szeme? HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Gyáni Gábor kötete a női identitás 19-20. századi megkonstruálását a női munkavállalás összefüggéseiben, dokumentumokkal és statisztikákkal alátámasztva vizsgálja. ANTONI RITA ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Egy halhatatlan barátság és két lány felnövekedésének, útkeresésének története. Izgalmas női fejlődésregény, s nem mellesleg egy híres író-filozófus életének, indulásának háttere. Korrajz és intimitás. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
„Ki vagyok szolgáltatva önmagamnak. Az agyamnak. A romlásnak. … Alig maradt bennem használható emlék. Emlékek helyett mobiltelefonom volt.” VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Magyarországon a legközömbösebb téma is képes vihart kavarni. A Meseország mindenkié meseantológia témája sem közömbös, de ami a kötet megjelenése után történt, az a kortárs könyvkiadásban példátlannak nevezhető. A Revizor feladata ebben a helyzetben is a higgadt elemzés, az értelmezés. NÁDORI LÍDIA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Az Andalúz lányai és a Dorka könyve után megjelent Péntek Orsolya családtörténeti trilógiájának záródarabja Hóesés Rómában címmel a Kalligramnál. Mikrotörténelem és emlékezéstechnikák, közép-európai évtizedek egy nagyregényben: a szerző sokat tud a múltról és ezt a sokat ezúttal is sikerült regénnyé formálnia. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Nevek. A születéskor kapotthoz alig volt köze. A nevelőapától örököltet levetette. A nagyapait korábban modorosnak tartotta, ám mára bereményiséggel töltötte meg. Bár novelláiból meg az Eldorádóból ismerjük a helyszíneket és a történeteket, a Magyar Copperfield egészen más. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
"Gyorsan papírt és tollat ragadtam Hanoiban, egy hotelszobában, és egy sebtében előkapart számla hátoldalára felírtam a bennem akkor megszületett szabályt: ’Az írás első számú feltétele, hogy az ember elfogadja önmagát.’ Azóta is őrzöm azt a számlát, mert megfizettem érte.” NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Nyomokban nosztalgiát is tartalmaz Grecsó Krisztián új regénye, de ez nem újdonság, a szerző régóta a múltat faggatja. Nyilván a releváns, a jelenben is használható válaszok után kutat. „Ifjúsági” regény a Vera, de másképp, mint megszokhattuk, mert a főszereplővel való azonosulás majdhogynem lehetetlen. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Susan Faludi Előhívás című könyve nagy utazás az identitás körül. Ír a személyes, a családi, a nemzeti identitásról, a szexuális és genderidentitásról, vallási és politikai hovatartozásról. A témát saját apja, a neves fotográfus és retusőr, és az ő nemi átalakító műtéte szolgáltatta. Hogyan olvasta Faludi könyvét a fotótörténész? KINCSES KÁROLY ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
