Gerlóczy Márton új regénye egy családtörténeti sorozat első része. A szerző - illetve elbeszélője - előző kötetében, a Mikecs Anna: Altatóban családja anyai ágáról írt, most pedig sort kerít az apák történetére. DÁNYI DÁNIEL RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Az ember hajlamos a történelemre mint régmúltra gondolni. De honnan tudjuk, mi történt a születésünk előtt többszáz vagy ezer évvel? A múlt tanúitól, akiknek elbeszélését a történetíró lejegyezte. De csalhatatlan-e tanú szeme? HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Gyáni Gábor kötete a női identitás 19-20. századi megkonstruálását a női munkavállalás összefüggéseiben, dokumentumokkal és statisztikákkal alátámasztva vizsgálja. ANTONI RITA ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Egy halhatatlan barátság és két lány felnövekedésének, útkeresésének története. Izgalmas női fejlődésregény, s nem mellesleg egy híres író-filozófus életének, indulásának háttere. Korrajz és intimitás. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
„Ki vagyok szolgáltatva önmagamnak. Az agyamnak. A romlásnak. … Alig maradt bennem használható emlék. Emlékek helyett mobiltelefonom volt.” VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Magyarországon a legközömbösebb téma is képes vihart kavarni. A Meseország mindenkié meseantológia témája sem közömbös, de ami a kötet megjelenése után történt, az a kortárs könyvkiadásban példátlannak nevezhető. A Revizor feladata ebben a helyzetben is a higgadt elemzés, az értelmezés. NÁDORI LÍDIA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Az Andalúz lányai és a Dorka könyve után megjelent Péntek Orsolya családtörténeti trilógiájának záródarabja Hóesés Rómában címmel a Kalligramnál. Mikrotörténelem és emlékezéstechnikák, közép-európai évtizedek egy nagyregényben: a szerző sokat tud a múltról és ezt a sokat ezúttal is sikerült regénnyé formálnia. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Nevek. A születéskor kapotthoz alig volt köze. A nevelőapától örököltet levetette. A nagyapait korábban modorosnak tartotta, ám mára bereményiséggel töltötte meg. Bár novelláiból meg az Eldorádóból ismerjük a helyszíneket és a történeteket, a Magyar Copperfield egészen más. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
"Gyorsan papírt és tollat ragadtam Hanoiban, egy hotelszobában, és egy sebtében előkapart számla hátoldalára felírtam a bennem akkor megszületett szabályt: ’Az írás első számú feltétele, hogy az ember elfogadja önmagát.’ Azóta is őrzöm azt a számlát, mert megfizettem érte.” NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Nyomokban nosztalgiát is tartalmaz Grecsó Krisztián új regénye, de ez nem újdonság, a szerző régóta a múltat faggatja. Nyilván a releváns, a jelenben is használható válaszok után kutat. „Ifjúsági” regény a Vera, de másképp, mint megszokhattuk, mert a főszereplővel való azonosulás majdhogynem lehetetlen. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Susan Faludi Előhívás című könyve nagy utazás az identitás körül. Ír a személyes, a családi, a nemzeti identitásról, a szexuális és genderidentitásról, vallási és politikai hovatartozásról. A témát saját apja, a neves fotográfus és retusőr, és az ő nemi átalakító műtéte szolgáltatta. Hogyan olvasta Faludi könyvét a fotótörténész? KINCSES KÁROLY ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
