A Magyarországon szinte ismeretlen Landau Erzsi (Ergy Landau) az első világháború után Franciaországba emigrált magyar fotográfusok közé tartozik. Portré-, gyerek- és aktfotóiról, később riportfotóiról vált híressé. FISLI ÉVA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Hugo Brehme német fotográfus egy bő évszázada érkezett Mexikóba, aztán ott is ragadt élete végéig. Fotózta a tájat, a természetet, az eseményeket, és az éppen metropolisszá alakuló Mexikóváros életét, épületeit. Ismerős történet: valamivel korábban, a millennium táján Klösz György is ugyanezt tette Budapesten. BIHARI ÁGNES ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Besnyő Éva fotográfus pályája a 20. század harmincas éveiben indult és az ezredfordulóig tartott. A korszak jeles női fotográfusai közé tartozott, szociofotósként és a holland Dolle Mina nőmozgalom dokumentátoraként tartják számon. KINCSES KÁROLY ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Látod ezeket a nagy épületeket? Nem marad kő kövön, a mely le nem romboltatik. Márk 13:2. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Szalay Zoltán fotográfus poszthumusz albuma valódi és átélhető élményeket közvetít a fiatal és már kevésbé fiatal olvasó számára egy nagyjából elfeledett és elviselhetetlennek feltüntetett korszak nagyon is emberi mindennapjairól. Parti Nagy Lajos képmelléírásai értelmezik, néha átértelmezik a látottakat. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Alban Muja koszovói művész három gyerekfotót választott ki a koszovói háború idejéből, amelyek világhírre tettek szert. Húsz év elteltével felkutatta és megszólaltatta az azóta felnőtt szereplőket. Akár saját családi fotóit is felhasználhatta volna a megrendítő történetek elmeséléséhez. BIHARI ÁGNES ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
2018-as kiállítása és albuma után Bartis Attila író, fotográfus most Az eltűnt idő nyoma címmel jelentetett meg kötetet, melyben száz rövidebb-hosszabb kisesszét olvashatunk a fotózásról. Erős képekkel teli, fényképek nélküli könyv. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
George Szirtes Magyarországon született, majd 1956-ban vándorolt ki szüleivel Angliába. Itt lett belőle költő. Az Előhívás lapjain édesanyja tragikus életének és halálának történetében egy befejezhetetlen gyászmunka folyamatát írja meg. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Hiszem, ha látom. Az evangéliumi hitetlen Tamás kételkedett Jézus feltámadásában és halál utáni életében. Gerőcs Péter, aki a krisztusi életkort éppen csak meghaladta, harmadik regényében, az Árvaképekben olyan figurát teremt, aki maga is örökösen kétkedik, tamáskodik. DOMJÁN EDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Bán Zsófia novelláskötete kiszámíthatatlan. Kitalálhatatlan, merre kanyarodnak a történetek, milyen szálak bukkannak fel bennük, és hogyan érnek véget. KÁLMÁN C. GYÖRGY RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Susan Faludi Előhívás című könyve nagy utazás az identitás körül. Ír a személyes, a családi, a nemzeti identitásról, a szexuális és genderidentitásról, vallási és politikai hovatartozásról. A témát saját apja, a neves fotográfus és retusőr, és az ő nemi átalakító műtéte szolgáltatta. Hogyan olvasta Faludi könyvét a fotótörténész? KINCSES KÁROLY ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Man Rayt nem lehet megunni. Ezt mondta barátja és szellemi társa, MArcel Duchamp, és recenzensünk is erre a megállapításra jutott Bécsben. VÁRADI ANDRÁS ÍRÁSA Tovább a cikkhez
