Szerzők és kiadók sora jött rá az elmúlt években, hogy a történelmet muszáj másképp elmesélni. Viccesen, mai nyelven, akár képzeletbeli szelfik, akár karikatúrák segítségével. Az eredmény? A történelmi figurák életre kelnek. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Gyáni Gábor kötete a női identitás 19-20. századi megkonstruálását a női munkavállalás összefüggéseiben, dokumentumokkal és statisztikákkal alátámasztva vizsgálja. ANTONI RITA ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
A Könyv a japán nyelvről nem nyelvkönyv, de rengeteget megtudhatunk belőle a nyelvről, történetéről és hagyományairól. Ezen túl a japán kultúráról és történelemről is szerezhetünk ismereteket. HUSZÁR ÁGNES ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Kultúrtörténeti írás, szuggesztív napló vagy szépirodalom? Bánki Éva Telihold Velencében című könyve mindahány felsorolt műfaj jegyeit magán hordozza, miközben azt kutatja, mi közünk is lehet nekünk, magyaroknak az egyik legkülönlegesebb olasz városhoz. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ablonczy Balázs Trianon kutatója és szakértője. Az MTA Lendület Trianon 100 kutatócsoport vezetőjeként elszakad az esemény- és politikatörténet-írástól, a korabeli mindennapokat igyekszik feltárni kötetében, amely munkatársai kutatásaira is épít. LŐRINC LÁSZLÓ RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Nevek. A születéskor kapotthoz alig volt köze. A nevelőapától örököltet levetette. A nagyapait korábban modorosnak tartotta, ám mára bereményiséggel töltötte meg. Bár novelláiból meg az Eldorádóból ismerjük a helyszíneket és a történeteket, a Magyar Copperfield egészen más. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Rotschild Klárának már a neve is jelkép, holott mindössze névrokonság fűzte a milliárdos bankárfamíliához. Sorsa azonban kalandosabb talán az övékénél is. Zseniális márkaépítő self-made womanként öltöztette a Horthy-kor arisztokráciáját és polgárasszonyait, majd folytatta ugyanezt a Kádár-kor elitjével. Áldozat, ügyes túlélő vagy kivételezett helyzetű kollaboráns volt vajon? SCHILLER ERZSÉBET RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Anakronizmus a köbön. Hiszen hogy is csináltak volna szelfit az Árpád-ház uralkodói és udvartartásuk népe? Egészen biztosan lesznek, akik blaszfémiának érzik majd ezt a kötetet, a belakott ikonok megcsúfolásának, vagy éppen a tanulás szent folyamatát féltik majd tőle. Ez elkerülhetetlen. KONOK PÉTER RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A 2001: Űrodüsszeia kezdő jelenetében loncsos ősünk egy jókora lábszárcsontot eszközként kezd használni, amelyből gyorsan fegyver lesz, és mikor az első győztes csata után az ősember diadalmasan az égbe hajítja, a pörgő csont helyén hirtelen egy űrhajót látunk. Mi történt a csonttól az űrhajóig. Maga a történelem. KONOK PÉTER RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
