Van egy történet, amit minden győri kisgyerek nagyon jól ismer. Elmondják neki otthon, az oviban és az általános iskolában is. Ez A vaskakas legendája. Győrben különben több dolog viseli a Vaskakas nevet, de ezek közül a legfontosabb egyértelműen a bábszínház. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ártatlan mese, éteri történet, csöppnyi tanulsággal. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Vuk története – felnőtt fejjel nézve – olyan, mintha a bibliai József életét követnénk, a fölívelő egyiptomi időkben. Neki drukkolni annyi, mint hódolni a hősnek, a maga erejéből sikeresnek, a szerző-védő, épeszű és könyörtelen gyereknek, s a bájjal teli, ifjúi férfierőnek. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Marad egy kis tüske a szívemben a győri előadás végén: az a fajta kellemetlen, szomorkás érzés ez, amikor az ember hirtelen rájön, hogy milyen igaz az imént hallott történet. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Vaskakas Bábszínház Münchausenje a nézőnek is felfedezés; kaland - ismeretlen esztétikai tájakra. Felmerül azonban a kérdést, hogy az erősen a vizualitásra épülő előadás mennyi és milyen kapcsolódási pontot kínál, illetve hogyan és mennyire ébresztgeti a fantázia egyéni, belső munkáját a nézőben. SZEMERÉDI FANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
