Ha azt kérdeznék tőlem, melyik volt a 2022/23-as évad leginkább szemet gyönyörködtető előadása, egyértelműen a Vaskakas Tündérszép Ilona és Árgyélusát mondanám, amelyben tisztaság, funkcionalitás és varázslat tökéletes összhangját láthatta a győri közönség. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Mindig azt gondoljuk, hogy jól ismerjük már a nagy klasszikusokat. Éppen ez a kihívás, ha klasszikus műveket tűz műsorára egy színház: hogyan tud újat mondani ezekkel a történetekkel? SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A győri Vaskakas Bábszínház ősbemutatója új köntösbe öltözteti Kipling klasszikusát: a friss adaptáció egészen más jellegű, más atmoszférájú zenei világot épít fel, mint az 1996-os Dés-Geszti-féle musical vagy az 1967-es Disney-rajzfilm. Épp itt volt az ideje egy újabb értelmezésnek, hangzásnak! SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ártatlan mese, éteri történet, csöppnyi tanulsággal. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Vuk története – felnőtt fejjel nézve – olyan, mintha a bibliai József életét követnénk, a fölívelő egyiptomi időkben. Neki drukkolni annyi, mint hódolni a hősnek, a maga erejéből sikeresnek, a szerző-védő, épeszű és könyörtelen gyereknek, s a bájjal teli, ifjúi férfierőnek. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Vaskakas Bábszínház Münchausenje a nézőnek is felfedezés; kaland - ismeretlen esztétikai tájakra. Felmerül azonban a kérdést, hogy az erősen a vizualitásra épülő előadás mennyi és milyen kapcsolódási pontot kínál, illetve hogyan és mennyire ébresztgeti a fantázia egyéni, belső munkáját a nézőben. SZEMERÉDI FANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez