Az István, a király címszerepére készülő Kocsis Dénessel, a Budapesti Operettszínház művészével pályája ívéről, a kollégákkal és a közönséggel való kommunikációról beszélgettünk. Meg arról, mire gondolt, amikor még Rómeó tálcatartója volt a színpadon. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Musical Hugo-regény nyomán: A nyomorultak; Disney-musical szörnnyel: A szépség és a szörnyeteg; rejtőzködő torzalak párizsi közintézményben: Az Operaház fantomja. És akkor hát itt van most nekünk A Notre Dame-i toronyőr is. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A színlap szerint ketten, a látottak alapján annál is többen rendezték az Ének az esőben Dóm téri előadását. A produkció már így is életképes, a majdani pesti bemutató sikere pedig előre borítékolható. Viszont Gömöri András Máté igazán nem egy Gene Kelly. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Egy újabb kultfilmet ért el a végzet: zenés színpadi mű lett belőle. Az Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén-t, Pedro Almodóvar 1988-as moziját Jeffrey Lane és David Yazbek írta musicallé, ami a West End-siker után egy film-színházban, az Átriumban látható hamarosan a Budapesti Operettszínház produkciójában. A Lucíát alakító Janza Katával azonban nem csupán a darabbeli karakterről beszélgettünk. PAPP TÍMEA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Bár az alkotók láthatóan fontosnak tartották az oktató célzat érvényesítését, azért csak magára vessen az, aki az Operettszínházban kívánja megérteni a Nagy Francia Forradalom jelentőségét. Legyen elég annyi, hogy Kero újra roppant hatásos musical-előadást hívott életre. LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Tovább a cikkhez
Regnálása alatt hungarikum lett a Budapesti Operettszínház, amit a három cikluson át igazgató, azt a negyedikben művészeti vezetőként irányító Kerényi Miklós Gábor szívesen megmutat a világban is. Előadásaikat évente közel százezer néző látja külföldön. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Somogyi Szilárd rendező a premier végén kiállt a színpadra és elmondta, hogy most egy tandrámát láttunk (nem ezt a szót használta), és bízzunk, mert ezután jó lesz minden! IBOS ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A nyári miskolci premier még kétesélyesnek tűnt, ám az első pesti előadás sajnos már nem hagyott kétséget a musical operává transzponált Bohémélet kudarca felől. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Két egyfelvonásos opera, két zenekar, két karmester, egy rendező – így összegezhetjük a Miskolci Operafesztivál idei második operaprodukcióját. MALINA JÁNOS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
1883-ban bemutatott operettjét maga Strauss is többször átdolgozta, így nem meglepő, hogy a műből az Operettszínház is elkészítette a saját verzióját: a cselekmény aktualizálásával a darab kortárs keretet kapott, és e logika jegyében frissítették a szöveget is. KELEMEN ORSOLYA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az alapjáraton is egzotikus, azaz a könnyedén továbbszínezhető helyszínekben eleve bővelkedő Carmen "élményoperává" fokozása szabadtéri csinnadrattát ígért, ami minimum szkeptikussá tette a zene iránt is érdeklődő nézőt. IBOS ÉVA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Egy tragédia és egy szatírjáték – ez a kissé ókori görögös szemlélet adta meg az egyébként nehezen összeilleszthető két, egyaránt 1918-ban bemutatott remekmű közös előadásának egységét. CSONT ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Nagy múltú, mi több, legendás produkcióként tért vissza az Elisabeth Szegedre, a magyarországi ősbemutató színhelyére. Hű magyarjainak körében ezúttal is megértésre lelt a Wittelsbach házból származó Erzsébet Amália Eugénia, azaz Sissi bús, de annál felemelőbb története. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Vérprofi munka. Számos erőssége mellett színháznak láttatja azt is, ami csak rátét, csalétek, melléfogás, pótlék. A librettó átírva is vékonyka, a muzsika miatt nem kell szétverni a házat, a produkció mákonya azonban biztos sikert ígér. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Szakcsi Lakatos Béla eget a földre rázó romazurit komponált a Budapesti Operettszínház színészeire. A musicalgépezetbe ezúttal csipetnyi varázspor is került: a karakteres zenét élettel teli karakterek szólaltatják meg. HALÁSZ GLÓRIA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
