Silviu Purcărete Faustja élő színháztörténelem. 2007-es bemutatója óta több mint százhatvanszor játszották, körülbelül hatvanezren látták, megjárta Európa legnagyobb színházi fesztiváljait, és most végre Budapestre érkezett. BÍRÓ BENCE ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Égető szükség van az olyan előadásokra, amilyen Nekrošius Éhezőművésze. Nem csupán azért, mert a gyakran emlegetett, ám itthon színpadon annál ritkábban tapasztalt posztdramatikus színház izgalmas példája, hanem azért is, mert az Éhezőművész éppen szövegközpontúságával együtt képes egy, a hagyományos reprezentáció és megszemélyesítés keretein túllépő, a testi jelenlét, a performativitás rendjét is működtető előadást életre hívni. ZÁVADA PÉTER ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
A vetített díszletben lehetett volna egy medence is - kíbicnek semmi sem drága, ugye -, és akkor Hedda halomra lőhette volna benne a pasikat, mint Uma Thurman a Kill Billben, az én egyik kedvenc filmem egyik kedvenc jelenetében. Nem volt medence. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Mindig azok a fránya előítéletek, mindig azok a csúnya elvárások. Alvis Hermanis békés bocijai arra is tanítanak, hogy mindezekre semmi szükség. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
