„Megírtam egy drámát Casanova címmel, aztán utólag derült ki, hogy a bíborosról szól.” Az előadást író-rendező Éry-Kovács András szavai ezek: ő és társulata évek óta dolgozik azon Egerben, hogy bebizonyítsa, a báb nem csak a fiatal korosztályok műfaja. BOGYA TÍMEA ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Arcok mozdulatlansága és egy történet mozgékonysága, egy osztályterem, és benne tényleg csak a legszükségesebb eszközök. Vajon hogyan lehet a leginkább minimálisra redukálni Othello tragédiáját ahhoz, hogy ne veszítsünk el belőle semmi fontos részletet? PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Budaörsön, két vendégelőadás közötti szünetben beszélgetünk negyvenéves pályájáról, az egri Harlekin Bábszínházról, amelynek igazgatója. NÁNAY ISTVÁN INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Gyerekszínészekkel és scooterekkel száll alá a kötődés pokolbugyraiba a Diótörő bábmusical. GERGICS ENIKŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kósa György 1971-ben komponált operakomédiát a magyar nyelvű iskoladrámák legnépszerűbbikéből. A mű rádiófelvételét, majd a bábszínpadi adaptációt követően a Bartók Zeneház udvarán most szcenírozott formában került elénk Kocsonyáék története. Hús-vér operaénekesekkel. LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Tovább a cikkhez
Egy hangját próbálgató zseniális pályakezdő komponista operája szerelmesei között vacilláló címszereplővel, az ízetlenséggel kokettáló rendezésben, ingadozó középtenorral. Puccini második operájának magyarországi bemutatója. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
