A Győri Nemzeti Színház és a Gyulai Várszínház közös produkciójának előbemutatója a győri Káptalandombon volt, százharminc méterre attól a helytől, ahol Aport meggyilkolták. Maga az együttműködés is szimbolikus jelentéssel bír, hiszen Apor Vilmos életének és papi tevékenységének két legfontosabb helyszínéről van szó. SÁNDOR PANKA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Tündöklő Jeromos nem tartozik Tamási Áron legerősebb írásai közé. Ha valaki ma szeretné érvényesen színpadra vinni, annak komolyan át kell gondolnia a darab dramaturgiai és ideológiai kérdéseit. Márkó Eszter rendező ezzel szemben talán túlságosan is hű akar maradni Tamási darabjához. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Vajon mi történik, ha a De mi lett a nővel? című férfimese három szereplőjét idősebb színészek kapják meg? Nos, pusztán ettől az egyszerű ötlettől átértelmeződik a darab. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Bartók és Kodály életéből inspirálódva született Vecsei H. Miklós szövege és az alkotócsapat improvizációja alapján a meglepően profán, humoros és bátor Ifjú barbárok című előadás, melynek ősbemutatóját ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében a Gyulai Várszínházban tartották. HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kőszeg, Gyula, Kultkikötő: három vidéki nyári színház, programok, közönség, finanszírozás - ezekről beszélgettünk Elek Tiborral, Nagy Viktorral és Pócza Zoltánnal. Tovább a cikkhez
„A kellemetlenkedő szerző kellemetlen darabja 130 év múltán még aktuálisabb, mint megírásakor volt” – írta Nánay István Ibsen darabjáról a 2013-as Katona József színházbeli bemutató kapcsán. 2021-re ez az érzésünk még tovább fokozódott. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Néha az volt az érzésem, hogy a Hamlet és a Lear király vadul kifordított és eltorzított párhuzamaiból, valamint a Bánk bán kontraszthatásából fakadó helyzetkomikumok és szóviccek viszik csupán előre az eseményeket. Ami természetesen nem baj. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Bogdán Zsolt történeteket mesél. Ízes erdélyi történeteket. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Hamletet nem lehet eljátszani. A Hamletet nem lehet nem eljátszani. Telihay Péter monstre vállalása az érem mindkét oldalát megmutatja. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Vajon a traumatikus huszadik századi történetek – mint amilyen az erdélyi szászoké – elmesélésének tényleg az esztétizálás volna a leginkább megfelelő formája? BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
110 éve született és 30 éve halt meg Karády Katalin. Karrierje fénykorában ikonná, sőt bálvánnyá válásához nem keveset tett hozzá a személyét övező titokzatosság, a legendát pedig tovább éltette, hogy míg disszidálása után ő a tengerentúlon hallgatott, róla a tengeren innen hallgattak évtizedekig. PAPP TÍMEA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ifj. Vidnyánszky Attila nagy érzelmi és értelmi amplitúdójú gyulai III. Richárdja jóval több egy nyári kalandnál: a telitalálatok és megoldatlanságok széles választékából az előbbiek az emlékezetesebbek. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A gyenge kezdés után végül jött az erős visszaesés is, még ha a kettő között a kitartó szemlélő rá is bukkanhatott néhány figyelemre méltó megoldásra. A Nemzeti Színház egyenesen Tbilisiből reciklált előbemutatóján jártunk Gyulán. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Dúl a hatalmi önkény a városban. A jogot lábbal tipró despota maga a legnagyobb csaló. De van, amit ő sem tud lebírni. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Egy Hamlet-előadásból kihagyni a „lenni vagy nem lenni” monológot lenyűgöző és imponáló pofátlanság. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
