Jókai, a kötelező. Jókai, az elavult. Jókai, az érthetetlen. Nehéz eldönteni, hogy a „nagy magyar mesemondó" regényeinek ismeretlen szavai vagy terjedelme riasztja-e jobban az ifjú olvasóközönséget. Az első nehézség orvoslására született a Jókai-enciklopédia. CSERESNYÉSI LÁSZLÓ RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Szálinger Balázs költő, drámaíró első prózakötete idén ősszel jelent meg. A szerző utóbbi verseskötetei után sem távolodott el a költészettől és ezt nemcsak a szövegekbe illeszkedő versek mutatják. Mégis a magán- és közéleti közlések, a történelmi és földrajzi kutatások, a magyar és (közép- és kelet-)európai sorok összességében egy új Duna-regényt adnak ki. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Nem tankönyv, nem irodalomtörténet, ha egyszerűen mondanám, az én prózám, mondja a szerzője a magyar irodalom Bornemisza Pétertől Víg Mihályig megírt Kik vagytok ti? című könyvéről, amely vitákat indított el, érzelmeket kavart. Egy szubjektív „irodalomtörténetről”, morálról, nemzettudatról és hiányokról beszélgettünk Háy János íróval. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Találkozások élménybeszámolói ezek az írások. Nem irodalomtörténeti kalauz, nem is tudományos munka ez. Nem akar az lenni. De ha még sokáig rosszul reklámozzák, ez lesz az a könyv, amit merő tévedésből „pihévé szednek hűvös kócsagok”. Kár lenne. GABNAI KATALIN ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
A három írás lényegében három írói portré, Babitsé, Jókaié, Bessenyeié. Mindannyian éppen kívül rekedtek a saját világukon, az önazonosság hiányától szenvedve tengetik napjaikat. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nemcsak a Jókai anyagi helyzetét, második házasságát a mai bulvárlapok módjára megszellőztető sajtó igyekezett az író életének történeteit kisajátítani, regényesíteni, hanem az író Jókai történetei, regényei is szoros, bizalmas szimbiózisban éltek a korabeli sajtóval. GERE ZSOLT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A darabbeli, Babérossy Leander-féle társulat Ügyelőnője (a jó humorú Nagy Anikó) kacsintva kér elnézést az Othello-betét egy szál színpadi nézőjétől: Mi nagyon rosszak vagyunk! Az előadás is rá-rászorul az elnézésre. De nincs nagy vész. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„Ezt a jó darabot még nyilván a Bodolay választotta” – mondja partnerének egy, az előadás szünetében csalódottan távozó, jól öltözött hölgy. Abban, hogy ki tűzte műsorra, valószínűleg téved, abban viszont igaza van, hogy nem a magyar irodalom ismeretlen remekművéről van szó. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Jókai Budapestje, Budapest Jókaija - e tematikát tárgyazza a folyóirat legutóbbi két száma. Kultusz és ellenkultusz: parókás, zsidós karikatúraalaktól a nemzeti díszkiadásig, az aggkori erotomániától a szoborállításig. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
