A rajongók már az első másodpercekben „fölnevetik” az elődást a mennyezet közelébe, pedig igazából még semmi nem utal semmire. Ettől azért többekben fölébred a remény, hogy jó lesz. Valakik itt már tudnak valamit, várjunk sorunkra. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„Nem szeretem a kefélni szót, a dugnit pláne nem, a basznit szeretem, de az meg a szöveget nem szereti”, így Esterházy, és valóban, a TÁPosok is csak kukaccal merik leírni az új e-előadásuk címét: B@szatlanul. KOVÁCS BEA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Abszurd hangvétele és a megannyi geg, áthallás, önreflexió ellenére az előadás természetesen akkor a legmeggyőzőbb, amikor egy-egy jelenet erejéig a színpadi jelenlétre és a jellemábrázolásra hagyatkozik – arra a realista játékmódra, amit máskülönben látványosan elkerül. LÉNÁRT ÁDÁM KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A főnyeremény megcsípésével csakis egy kispolgár kerülhet komoly erkölcsi válságba. De hogy még a saját Gyanújával is vitázzon? Komcsi operettben nem lehetetlen. SZ. DEME LÁSZLÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
