Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

SÁNDOR VAGYOK ÉN IS

Fábián Péter: Barguzin – lehullt csillag fénye / Ciróka Bábszínház, Kecskemét
2023. jan. 25.
Történelmet ír a kecskeméti Ciróka: az egyik legfontosabb vidéki bábszínház legújabb kori, úgy két évtizede tartó történetének első, teljesen felnőtteknek szóló előadása eljátszik a gondolattal, hogy mi lett volna, ha. És közben azt is megtanuljuk, hogy magyarnak lenni a legjobb dolog a világon. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.

Szólok előre, hogy rajongás következik: a júniusi előbemutatót és a novemberi hivatalos premiert egyaránt látva is úgy gondolom, hogy még mielőtt a tekintetes urak berúgták volna a Petőfi-emlékév mostantól sok-sok hónapon át hangosan berregő motorját, máris megszületett az egyik legméltóbb, egyben intellektuálisan meg érzelmileg leginkább felvillanyozó főhajtás a nagy költő előtt.

barguzin1
Krucsó Júlia Rita az előadásban

A költő előtt, aki hol volt, hol nem volt, és éppen ezt, a (nép)mesei habitust gondolja végig a tőle megszokott alapossággal és csillogó teátrális érzékkel az író-rendező Fábián Péter. Biztos lesz majd, aki habzó szájjal panaszolja, hogy ekkora tiszteletlenségtől Petőfi forog a sírjában, de szerintem, ha látná az előadást, inkább csapkodná a térdét a röhögéstől. Meg talán kicsit meglepődne, hogy több mint másfélszáz évvel a feltételezhető halála után itt és így emlékezünk rá. Hogy ilyen nagy ember lett belőle.

Legalábbis itt, a „vendégmarasztaló Szibérhonban”, azaz Barguzinban, ahol a fikció szerint a dráma játszódik a 2022. esztendő utolsó napján, és ahol Petőfi Sándor, vagy ahogy itt ejtik, Petyefi Zander születésének kétszázadik évfordulóját jött össze megünnepelni burját és magyar. Akik kitartóan őrzik a hagyományt mindannyian – persze ki-ki a maga módján, és ebből lesznek még bonyodalmak. Fordítási problémák hálistennek nincsenek, legalábbis a szavak szintjén, hiszen a burjátok szent (nyelv)könyve nem más, mint egy viharvert Petőfi összes, amit annak idején magától a Segesvárról hadifogolyként ide keveredett költőtől szereztek.

barguzin2
Madácsi István és Darvas Emőke

A sűrű, erős szöveg alaprétege amolyan reformkori best-of, amiben a lírai kánon középiskolában belénk sulykolt darabjai mellett rendre felsejlenek obskúrusabb elemek is, tanúskodva arról, hogy Fábián Péter alaposan elmélyedt a korban és irodalmában. Amúgy ebben, vagyis a sejtetésben, az utalásban, a célzásban remekül teljesít a takarékos, szellemes textus: az ember csak kapkodja a fejét a sodró tempójú, archaizáló lüktetésű dialógokat hallgatva, amiket áhítatos komolysággal mondanak fel a nagy odaadással dolgozó színészek.

És ez itt alighanem az első nagy csavar ezen az estén: gondoljunk a magyar színház hangemberei által évek (évtizedek?) óta előrángatott gumicsontra, vagyis azokra, akik nagy garral hangoztatják a műhöz, a szerzőhöz, a korhoz való hűséget, meg persze az obligát ellenpártra, akik szerint minderre semmi szükség nincs, a művészetben ugyanis anything goes. A Barguzin – lehullt csillag fénye szövege e két véglet között oszcillál, amikor szeretetteli, ha lehet így mondani, kevély iróniával tekint végig Petőfi és kortársai életművén, miközben többet tud és mond hazaszeretetről, történelemről, hagyományról, mitológiáról, költészetről, meg persze az előadás középpontjában is álló szabadságról és szerelemről, mint a legtöbb, a költő emlékét öncélúan újrahasznosító kötelező kűr.

A fennkölt, mégis emberközeli poézisbe a színpadon korán belemosódik a kis magyar rögvaló. A Petőfi ük-, szép-, déd- és egyéb unokáiból álló, ünneplő családi körbe igazi időutazó érkezik a nézőtérről Dr. Nemmer Csaba régész személyében. Időutazó, hiszen ő az, aki az először a rendszerváltás idején, aztán bő évtizedig a magyarországi közbeszédet tematizáló, de uborkaszezonban olykor még ma is fel-felbukkanó topikot a barguzini (női) Petőfi-leletről – és persze kimondatlanul az annak nemzetközi elhallgatásáról szóló szórakoztató konteókat – játékba hozza. És itt már bent is vagyunk a dolgok sűrűjében: a nagy költő földi maradványainak optimális tartózkodási helyéről egészen mást gondolnak a tüzet, akarom mondani, az ősapa csontjait másfélszáz éve őrző, komoly küldetéstudattal rendelkező burját magyarok, mint a messziről jött ember, aki a Kerepesi temetőben már alighanem a Petőfinek kiszemelt parcella számát is tudja.

barguzin3
Jelenet az előadásból

A „burját, magyar – két jó barát” szentenciája nem meglepő módon szappanbuborék illúziójúnak bizonyul, a Petőfire fókuszáló őstörténeti kutatások komoly, elvi ellentétekre mutatnak rá, miközben a nyílt színi huzakodás a csontokért egyértelműen a slapstick műfaját idézi. Apropó, idézet: Fábián Péter szövege valóságos intertextuális orgia, amibe észrevétlenül, mégis rögtön azonosítható módon szövődnek bele mindennapjaink közkedveltségnek és/vagy közutálatnak örvendő lózungjai is.

Ez a fajta színpadiszöveg-írói gondolkodás nagy elődök nyomába lép, ám teszi ezt anélkül, hogy másolna vagy imitálna; nem, olyan saját (szöveg)világ teremtődik itt, ami struktúrájában, dramaturgiájában, gondolatiságában egyként eredeti. Persze a színpadon – amúgy vajon miért? – ritkásan újragondolt Petőfi-mitológia kapcsán nem lehet, de nem is kell megkerülni két jeles előképet: a Mohácsi testvérek emblematikus Egyszer élünk…-jének (2011), illetve Pintér Béla Kaisers TV, Ungarnjának (2011) hangvétele, gondolkodása is egyértelműen jelen van a Barguzin színpadán. Fogalmazásmódban, szellemességben, meg például abban, ahogyan akár egy jeleneten vagy egy rövid dialógon belül is idők és terek, dialektusok és regiszterek között száguldanak a szereplők.

barguzin4
Fülöp József és Szörényi Júlia

Meg természetesen az alternatív történelem(írás) jó ideje népszerű intézményének újbóli közszemlére tétele is előhívja a nézőből a régvolt előadások szellemképeit. Ahhoz, hogy mind a megfelelő hangulatba kerüljünk, a szövegen túl persze nagyon is kell Rozs Tamás keleti motívumokat bőségesen hasznosító, sámánista világzenéje, melyet a Zander atyánk szép- és dédunokáiból álló négyfős zenekar (Rozs mellett Hegedűs Zoltán, Kuzsella Ákos és Révész Tamás) prezentál. Szakács Ferenc stilizált színpadának hátterében óriási álomfogóra emlékeztető, kifeszített lepel: a múltba révedés pillanatainak fenyegető vagy nevettető árnyjátékait látjuk majd itt kivetítve. Horváth Jenny hagyomány alapú, színekben, formákban gazdag jelmeztárának egyes darabjairól elhiszem, hogy így viselhették őket el nem kárhozott ősapáink.

A többemeletes történet lelkes építőmesterei a színészek. Krucsó Júlia Rita a tájak, korok, múzeumok között közvetítő sámánasszony: későn derül ki, hogy egyszerre borzongató és megmosolyogtató révülései mögött egy nemzetet mindenáron összetartó elhivatottság áll. A további burját szépunokák úgy léteznek bonthatatlan egységként, hogy közben mindegyiküknek egyéni arcéle rajzolódik ki. Lendváczky Zoltán a mindenkivel jóban lenni akaró, alkudozásra mindig kész első az egyenlők között, Szörényi Júlia a távlatosan gondolkodó, népe, de főleg saját jövőjére pragmatikusan tekintő karakter, míg Szekeres Máté konok és lobbanékony fiú. Ismerős felállás, nem igaz?

barguzin5
Fülöp József, Lendváczky Zoltán és Szörényi Júlia.
A képek forrása: Ciróka Bábszínház

A jól összeszokott közösségbe kívülről érkező Nemmer Csaba szerepében Fülöp József a józan, úgymond tudományos érveket és az érzelmi érintettséget elkülöníteni képtelen, a határozott kezdeti fellépéséhez képest a sztorierdő sűrűjében már elveszettül bolyongó figurát hoz. És persze ott vannak a múlt árnyai is: Darvas Emőke bájos és törékeny, naiv és akaratos ősanya, aki nagyon is sok szóval csüggött költőnk ajakán. Madácsi István e.h. Zanderje a komplex fikciós világ pillére, akibe egyáltalán nem lehetetlen belelátni a lánglelkű poéta alakját.

Az alig nyolcvanperces előadásban kapunk hideget-meleget, a történet fordulatait követő néző alig ocsúdik fel egyik meglepetésből, máris jön a másik, de az utolsó néhány, eszköztelenül is katartikus perc lesz az, amit hosszú ideig magával visz, aki látta. És akkor most ideje elővenni a polc mélyén porosodó Petőfi-kötetet: a költő nem csupán élni akar, de bizony él is.

Az előadás adatlapja a Ciróka Bábszínház honlapján itt található.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek