Állatkerti útmutató / Ciróka Bábszínház
2023.01.17.

Mivel ma, a gyerekek számára kevésbé élő és nehezebben értelmezhető nyelvi forma a líra, ezért kizárólag versekből előadást készíteni meglehetősen kockázatos vállalkozás. És éppen ez az oka annak is, hogy rettentő fontos ilyen előadásokat létrehozni. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.


Darvas Emőke

A líra ugyanis serkenti a képzeletet és általa a kreativitást. Egyszerű szavakból, képekből, hangalakokból világokat bont ki, amely időről időre a ráismerés örömével ajándékoz meg minket. Tudta ezt Devecseri Gábor, Romhányi József, Tamkó Sirató Károly és Tandori Dezső, akiknek verseiből az Állatkerti útmutató szövegkönyve létrejött, és tudja ezt Veres András is, aki dramaturgja és rendezője volt ennek az előadásnak.

Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az Állatkerti útmutató kitűzött célja az, hogy megismertesse az óvodás korosztályt a metafora és az absztrakció fogalmával. Azt a metódust követi a színpadi megjelenítéseben, mint Devecseri, Romhányi, Tamkó Sirató és Tandori a szövegeiben: míg a versek pár jól eltalált szóval varázsolják a szemünk elé egy-egy állat alakját és jellemzőit, addig a rendezés egyszerű, hétköznapi tárgyak mozgatásával teszi ugyanezt, felhívva a figyelmünket arra, hogy a tárgyanimáció pontosan ugyanolyan metaforikus rendszert alkot, mint a líra. 

Persze, amikor azt mondom, erre hívja fel a figyelmünket, akkor úgy értem, hogy az én figyelmemet hívja fel ennek detektálására és megfogalmazására. A gyerekek inkább csak felszabadultan nézik, mi minden történhet még a színpadon. Az előadás tere a címétől elérően nem egy állatkert, hanem egy gigantikus gardróbszekrény, ahol három fiatal színész – Darvas Emőke, Horgas Ráhel és Szekeres Máté – gyermekien játszadozik és kutakodik újabb és újabb ruhadarabok és használati tárgyak után, amelyekkel viccesebbnél viccesebb állatokat jelenít meg.


Horgas Ráhel

Grosschmid Erik tervezőt elsősorban az érdekelte, hogyan lehet a legkevesebb változtatás segítségével e használati tárgyakból élő és változatos figurákat kialakítani. Egy fehér, fejjel lefelé fordított magas sarkú csizmából például nandu lesz, fekete-fehér kesztyűkből kis fecskék, összecsomózott textilekből teve, a sapka alól kilógó nyakkendőkből nyuszifülek, egy vállfára rögzített csipeszekből pedig halraj – és ez csak pár példa abból a rengeteg ötletből, ami a hétköznapit a kreativitással játékká alakítja. Ami Grosschmid Erik és Veres András számára láthatóan fontos volt még, az a látható és a láthatatlan viszonya a színpadon. Láthatatlan az elröppenő légy, a versek mikrotörténetei pedig színes papírdobozokból kerülnek elő. Ugyanezt a titokzatosságot erősíti a szintén Grosschmid által tervezett gyönyörű függöny is, amelyen szavannai vadállatokat látunk, és amelyet az előadás végén zseblámpákkal világítanak meg a színészek kívül és belül az oroszlánról, a tigrisről és a fekete párducról szóló Tandori-versek eléneklése közben.

A versek és a tárgyak természetesen nem kelnének életre a Ciróka Bábszínház három fiatal színészének értő tolmácsolása nélkül. Darvas Emőke, Horgas Ráhel és Szekeres Máté rengeteg energiával és játékkedvvel vesznek részt az előadásban, nem játszanak el gyerekeket, de képesek mégis azok lenni, lendületesen viháncolnak, veszekednek, megsértődnek, kibékülnek, miközben – és egy ilyen előadásnál talán a szokottnál is fontosabb ez – rendkívül pontosak a bábmozgatásban és a versek hangsúlyozásában. Nekik hála a kisgyerekekből álló közönség mindig pontosan tudja, éppen mit lát, és a vicceknél is igen jól veszi a lapot.


Szekeres Máté. Fotók: Ciróka Bábszínház

Az Állatkerti útmutató bizonyos szempontból konzervatív előadásnak tekinthető, hiszen nem reflektál a 2020-as évek óvodásinak megélt valóságára, ami az online világ. Távol álljon tőlem, hogy elkezdjek szomorkodni a digitális bennszülöttek helyzetén, inkább csak mint tényt állapítom meg, hogy ennek bizony vannak következményei a gyerekek percepcióját tekintve. Azok a mesék, amelyekkel legtöbbször találkoznak, lineárisak és a könnyű értelmezhetőségre törekszenek, nagyon könnyen adják magukat. Másfelől a tabletek és a telefonok már nagyon kicsi kortól hozzászoktatják őket az interakció lehetőségéhez. Ez utóbbi – az ezzel kapcsolatos kutatások szerint – egyrészt felgyorsítja a befogadásukat, másrészt felerősíti azt a készségüket, hogy egyszerre több dologra is oda tudjanak figyelni. Ezzel szemben gyengíti a kitartó, elmélyült figyelem képességét. Az olyan előadások, mint az Állatkerti útmutató, furcsa módon épp a konzervatív szemléletük miatt tekinthetők bátornak. Megdolgoztatják ugyanis a nézőtéren ülő óvodások képzeletét, és elmélyült figyelemre ösztönzik őket, miközben láthatóan elég jól szórakoznak.

Az előadás adatlapja a Ciróka Bábszínház oldalán itt található.

Szerző: Puskás Panni