Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

AHOGY A MÚLTBÓL JÖVŐ LESZ

32. THEALTER Fesztivál, 1-3. nap
2022. aug. 3.
Túlélni lehet csendben, egy téliesített garázsban lapulva, mint Jankó, vagy bátran, a halál árnyékának völgyében is A velencei kalmárt próbálva, mint “az első magyar gettószínház” tagjai. Lehet az elkerülhetetlent tagadva zuhanni előre, mint Ljuba, vagy álomvilágba menekülni, mint Ottó. Aki a 32. THEALTER-re látogat, megtanulhatja az előadásokból a túlélés lehetőségeit, a legnagyobb leckét mégis magától a fesztiváltól kapja. KISS LÓRÁNT BESZÁMOLÓJA.

A nyitó napon az Üllő és Monor közötti bozóttűz miatt késnek a vonatok, kollégák, nézők rekednek az ország másik felében, ráadásul egy előadás a covid miatt el is maradt, mintha a támogatás megvonása, a növekedő infláció és a színházi szakmát is vastagon érintő adóügyi változtatás nem lenne elég. A Régi Zsinagóga kertjében mégis megnyitó zajlott, nem temetés. Pontosabban mindkettő, hiszen Balog József némajátéka e kettő folyamatos hullámzását mutatta be: a céltalanul üldögélő, magát újra és újra főbelövő, majd feltámadó fekete alak mintha csak úgy passzióból próbálgatná a halálnemeket, hogy aztán eltűnjön a “Zsina” ajtajában. Aki arra ítéltetett, hogy újra és újra meghaljon, elegánsan húzza meg a ravaszt. 

azutolsovelenceikalmar
Kardos Róbert, Nagy Mari és Kaszás Gergő Az utolsó velencei kalmárban

A bátorságot és az utolsó pillanatig akarást mutatja meg a Gólem Színház Az utolsó velencei kalmár című előadása. Németh Virág műve Borgula András rendezésében két idősíkon játszódik: ugyanazt a baráti társaságot figyelhetjük a ’40-es évek budapesti gettójában és a rendszerváltáskori Magyarország kefegyárában, ahogyan Shakespeare A velencei kalmár című művét próbálják színpadra állítani. A biztos kézzel felépített rendszert a színészek kiválóan töltik meg élettel: a rendszerváltáskori “idős” csapat, Nagy Mari, Zsurzs Kati, Kaszás Gergő és Kardos Róbert tündökölnek, megkapó nézni a játékukat, amint régi bűnöket vallanak be, veszekednek, végszavaznak, küzdenek az elmúlással. Van kicsit didaktikus finálé és pár kihagyott lehetőség, de végül is a túlélés is ilyen: egymás előtt bátran lehetünk esendőek. 

És dühösek. A Bíró Bence és Benkó Bence által írt és a k2 színház által színre vitt Rebellisek című előadás az országunk két nagy buborékja közti légüres térről szól, a színészek saját neveiket, történeteiket használják, a brechti songok, a nézőtérről megszólaló színészek és a közösség bevonása emlékeztet, hogy ez itt nem színház, hanem a valóság, szűk tárgyalószobákkal, üres tantermekkel. Az előadás párhuzamosan meséli el Hans és Sophie Scholl, illetve a Fehér Rózsa mozgalom történetét, és a k2 tagjainak próbálkozását túlélésre és alkotásra. Az előadás egy merő hullámzás felbátorodás és belenyugvás között, erős atmoszférájú jelenetekben elbeszélve. Ahogy az életben, itt sincs végső irány vagy nagy megoldás, de megértjük, hogy a túlélés ilyen is lehet: csak úgy tud előre menni, hogy hátrál. 

fajanko
Vilmányi Benett és Ballér Bianka a Fajankó című előadásban

Így tesz Bandi és felesége, Vera is, amikor visszatérnek a férfi gyermekkorának helyszínére, hogy átvegyék az apa után maradt örökséget. Itt találják Bandi öccsét, a mentálisan sérült Jankót, aki a sufniban tengeti napjait. A FÜGE Produkció és a MASZK Egyesület koprodukciójában készült, Németh Nikolett által írt és Kovács Dániel Ambrus által rendezett Fajankó egy vidéki család ki nem beszélt traumákkal terhes életét mutatja be. Mindenki egyedül van, senkit sem ért meg a másik, talán épp ezért az egyes karakterek nagyon jól ábrázoltak, különösen Lestyán Attila polgármester figurája és Chován Gábor Bandija. Különös fényt ad az előadásnak Vilmányi Benett Jankója: egyszer gyámolításra szoruló fiatal, egyszer pedig mintha mindentudó megfigyelője lenne az eseményeknek. Ő a horgony, ami körül lassan kibontakozik a káosz, és bár nem egyértelmű, hogy hova fut ki a szereplők sorsa, mindenki esélyt kap egy új kezdetre.

demerungthealter
Jelenet a Demerung című előadásból

A Kovács D. Dániel és Hegymegi Máté által rendezett Demerung (Csehov Meggyeskertje) című produkcióban, a Narratíva Kollektíva előadásában nincs kezdet, se vég, csak alkonyatok és hajnalok: a demerung, a pillanat, amikor hirtelen megváltoznak a fényviszonyok. A filmes szakmában ez az az időszak, amikor rögzíthetők éjszakai jelenetek, de van még némi fény. Egy kamera járja körbe a színpadot olykor-olykor, kivetítve látjuk a színészek arcáról készült közeliket, mint egy found footage horrorfilmben. A film mellett hangsúlyos még a tánc és az irodalom a földön szanaszét szórt könyvek formájában, ezek azonban, akárcsak a birtokukra oly büszke arisztokrata család tagjai, nem lépnek igazi párbeszédbe egymással. A csehovi történet marad, a meggyeskert elvesztése elkerülhetetlen. A család az utolsó pillanatig a csodában bízik. Nem jön. Ami jön, az pedig nem csoda, hanem egy új világ, amiben sem nekik, sem a kertnek nincs hely.

Túlélni lehet dicstelenül is. Megmaradni, nyalogatni régi sebeket, mint a Solymos Tamás művén alapuló, a Tér12 Egyesület Nélküled című előadásának Bandija. Szeged művészkocsmája erdélyi kastéllyá változik, amint Bandi a kétórás monológjában felrajzolja előttünk egy valaha pazar, mára lehanyatló család és kastélyuk történetét. Bandi Béres Miklós adaptációjában mindenről beszél, de semmit sem ért, mi viszont megértjük és megszánjuk őt, és a Domokos Zsolt által alakított karaktereket is, a román szolgálót és a nagymamát. A csavaros finálé a kápolnában ér minket, ahol szinte hallatszik, „hogy lesz a jelenből múlt”, és valóban: Bandi a jelenben létezik, de örökké a múltban él.

csendetudokthealter
Jelenet a Csend-etűdök című előadásból

Álomvilágba menekülni az élet elől: ez áll az ESZME, a Szentendrei Teátrum és a Szkéné Színház közös produkciójának, a Szokol Judit és Fabacsovics Lili által írt Csend-etűdök című előadásnak a középpontjában. Szobákat látunk, és mögöttük rolóra vagy japán paravánra emlékeztető vetítőfelületet. A szobákban asztalok, ágyak, emberek, így együtt: egy lépcsőháznyi otthon. A covid alatti bezártságot megidéző előadás a Demerungnál bátrabban kísérletezik a kamerával és kivetítéssel, a történet szerves részévé téve azt: a vlogger fiú magát közvetíti, az anyuka Angliában élő lányával beszél, a színésztanuló lány kiábrándultságát osztja meg a világgal. A karbantartóként dolgozó Ottó velük alig érintkezve lakása mélyén egy maga által kitalált japán történet főszereplőjeként mintha végleg lemondani készülne az emberekről. A Szokol Judit által rendezett Csend-etűdök megérteti velünk, hogy a legreménytelenebbnek tűnő túlélési technikában is ott lapul a művészet lehetősége, és sokszor az önmagunkba temetkezés visz közelebb másokhoz.

bogyos
Kovács Máté A bogyósgyümölcskertész fia című előadásban

Egy belső világot ismerünk meg az Átrium és a Mentőcsónak Egység közös, Háy János regényét alapanyagául választó A bogyósgyümölcskertész fia című monodrámában is. A nem sokkal a rendszerváltás előtti Magyarországon járva a Kovács Máté által játszott főszereplő egy tipikus felnövés-történet stációit járja be, ahol útitársa a zene, és különösen Jimmy Hendrix iránti rajongása. Vágyakozik – szeret – csalódik, nem csak emberekben, de a korban és az áhított Nyugatban is. Kocsis Gergely rendezése a jövőbe vetett hit elvesztésének nem tragikus, sokkal inkább kisszerű, hétköznapi tapasztalatát mutatja be, így felmerülhet bennünk: érdemes egyáltalán túlélnünk bármiért is?

Terék Anna író és Molnár G. Nóra rendező előadása, a Csönd meg is adja a választ. A délszláv háború borzalmai között a hátországban játszódó történetben Anya, Apa és Fiú keresi a Megváltást, az élet örömeit a halál közepette. Az előadás a minden szobában a családtagok között a polcon helyet kapó Titótól az államfők ENSZ-tárgyalásaiig széles regiszterben mutatja be a széteső Jugoszláviát, ügyes zenei (főleg rap), képi (archív felvételek) és táncos elemekkel. A frontot nem látjuk, csak sejtjük, ott van a hazatérő Apa emlékeiben, bűneiben, szétroncsolt idegeiben. Ők a lehető legnehezebb körülmények között élnek, szeretnek, találnak párra, és semmijük sincs, csak a reményük, hogy egyszer alábbhagynak körülöttük a lángok.

szovegkonyv
Ács Tamás a Szövegkönyv… című előadásban.
Fotók: thealterphoto2022. A képek forrása: THEALTER Fesztivál

A fesztivál valóságához eggyel közelebb lépve a Homo Ludens Project előadása Benkő Imola rendezésében Ács Tamás főszereplésével Boguslaw Schaeffer Szövegkönyv egy nem létező, ám lehetséges instrumentális színészre című művét alapul véve átvitt értelemben a dramatikus színház nyelvének határait, konkrétabban pedig a művészet válságát és a művész e válságban való túlélésének módozatait mutatja be. Paródiák, arcképes bögrék, üvöltés, ének, bútorok összeszerelése a nézők segítségével: a művész igazi svájci bicska, nem lehet más, csak így van esélye megmaradni. Ács Tamás hirtelen vált nyugodt hangon beszélő filozófusprofesszorból magán épp könnyítő részeggé, és még a tervezett káoszon is átüt, hogy mennyire óramű pontossággal csinálja mindezt. Hiába, a túléléshez elsősorban fegyelem kell, a legnagyobb őrületben is.

Tudják ezt a Banquet for Bees méhei is. A Pro Progressione, a Secret Hotel és a Triage Live Art Collective közreműködésével magyar-dán-ausztrál koprodukcióban készült lecture performance az újszegedi Ligetben volt látható. Különlegessége, hogy nélkülünk, nézők nélkül létre sem jöhet az előadás, a mi aktív közreműködésünk mozgatja. Mi rakjuk össze a lakomához szükséges viaszgyertyát, és mi is terítünk meg, mindeközben méhlárvákat dédelgetünk és megtanulunk a méhek nyelvén. Emberként nem is értjük, mit keresünk egy ilyen tökéletesen működő rendszerben: a virágoknak azért van színe, mert a rovarok sokkal ügyesebben szállítják az életet jelentő virágport sziromról sziromra, mint a szél, ezért őket kell elcsábítani. Ezt nélkülünk tanulta meg a természet, semmi szüksége ránk. Jobb, ha mi is tanulunk hát tőle, mert millió éves múltja van túlélésben. És jobb, ha tanulunk a THEALTER-től is, ami egyre inkább az egyetlen állandó az egyre kiszámíthatatlanabb dél-alföldi nyárban.

Az előadásokról további információ a THEALTER honlapján található.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek