Beszélgetés Vasas Erikával és Csuzi Mártonnal
2022.08.03.

Mit jelent ma nőnek lenni? – ezt járja körül Vasas Erika duettje, az EXIsT, Csuzi Márton Heppje pedig önmagunk kereséséről szól. Előbbit augusztus 6-án, utóbbit 9-én játsszák Szentendrén, az Imre Zoltán Program keretében létrejött koreográfiákat bemutató sorozatban. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.

Revizor: Miért lett az EXIsT női duett?

Vasas Erika: Úgy gondoltam, izgalmas lenne feltárni a 21. századi női minőségek dinamikáját a színpadon. Nem saját nézőpontjaimat szerettem volna ezzel kapcsolatban megmutatni, hanem inkább kérdéseket feltenni. Olyan szituációkat láttatni, amelyekről úgy éreztük, jelen vannak a társadalmunkban. Foglalkoztatott, hogy ezek a női minőségek hogyan tudnak megjelenni humorral, hogyan tudjuk kikacagni akár önmagunkat is. Milyen előnyöket vagy hátrányokat jelent, amikor egy szép nő megjelenik és képviseli önmagát? Képekben mutatunk meg állapotokat. Abba a nézőpontba akartunk belebújni, hogy egy nő mit él meg a belső világában, és mit láthatnak ebből mások kívülről. Van-e ebben különbség? Fontos volt, hogy a duettet táncoló két nőnek mi a viszonya. Többször megjelennek mint riválisok. A féltékenység persze nem csak nők között létezik. Amikor két nő rivalizál, akkor az egyfajta sorsközösséget is jelent, hiszen ugyanazt a férfit szeretik. Játszottunk azzal, hogy milyen az, amikor egymás barátai vagy egymás ellenpólusai. Foglalkoztatott, hogyan formálódott a női szerep az emancipáció utáni világban, amikor a nők teljes egyenjogúságot nyertek, de a gyermekszülés képességétől az ösztönként beléjük kódolt gondoskodásig még mindig őrzik azokat a tulajdonságokat, amelyeket a társadalom is elvár tőlük.

R: „Ellentétek tengelyében festem meg az énképem...” – ezzel kezdődik Gege Végletek című slágere. Hogyan jelentett ez a dal inspirációt a Hepphez?


Csuzi Márton: Hepp

Csuzi Márton: Rácz Rékával mindketten keressük önmagunkat, és azt vesszük észre, hogy mindenben nagyon végletesek vagyunk. Gege szövegében van egy olyan mondat, ami nagyon igaz mindkettőnkre: „Semmi sem leszel, mert nem lehetsz minden.” Ez volt a kiindulópontunk, ebből táplálkozott a produkció. Gege dalszövegének egy részletét – mint egy verset – el is szavalom a Heppben, amit fúziós előadásnak neveznék. Nemcsak tánc és szöveg, még cirkusz is van benne. Duett a kortárs tánc és a cirkusz világából.

R: Hogyan választottatok partnert a duettetekhez?

CSM: Rácz Réka az egyik legtehetségesebb fiatal előadó, akit ismerek. Három évvel ezelőtt ismerkedtünk meg, amikor segédkeztem Duda Évának egy vizsgaelőadás megkoreografálásában, amit Rékáéknak, a Táncművészeti Egyetem akkori végzőseinek készített. Észrevettem, hogy Rékával jól tudnánk együtt dolgozni. A Hepp előzménye az a duett, amit Rajtad áll címmel Simkó Beatrixszal készítettünk 2018-ban. Azt a gondolatot szerettem volna tovább vinni, de Trisa már nem tudott részt venni benne. A Hepp rögeszmét, hóbortot jelent, de sokan azonosítják a cirkusszal is, egyfajta győzelmi kiáltás is. A produkció tulajdonképpen nyitányok sorozata, olyan, mintha tízszer kezdődne el egy előadás. Minden jelenet valójában egy antré, és mindegyikben kimondatlanul is benne van a hepp.

VE: Esterházy Fanni professzionális előadóművészként és kreatív táncosként fontos része annak, hogy az EXIsT így tud pulzálni. Régóta dolgozunk együtt a Frenák Pál Társulatban, barátok is vagyunk. Azt gondoltam, az első darabom létrehozásakor szeretnék egy olyan emberrel dolgozni, akiben maximálisan megbízom, és akivel fél szavakból értjük egymást. A koreográfiákban volt egy konkrét elképzelésem arról, hogy milyen vonalon szeretnék haladni, és Fannival teljes együttműködés volt köztünk. Amikor az ő szólóján dolgoztunk, abba ő is bele tudta rakni a saját mozgásformáit, elképzeléseit. Remekel az előadásban. Szerettünk volna kísérletezni, sokféle stílust behozni. Mindig azt, amit az adott tartalom megkívánt. Van a produkcióban egy argentin tangó betét, amit Budai László, ennek a táncnak a nagy mestere koreografált nekünk. Meg kellett vele rendesen küzdenünk, mert számunkra ez teljesen új tánctechnika volt. Fannival úgy tangózunk, hogy folyamatosan cserélgetjük a szerepeket, hogy épp ki vezet kit.

R: A táncművészeti főiskola előtt Pécsett tanultál, ahol Uhrik Dóra is mestered volt.


Vasas Művek: EXIsT

VE: Az egyik legmeghatározóbb mester volt az életemben, mai napig nagyon jó viszonyt ápolok drága Dóra nénivel. Emberileg és táncművészként is fontos viszonyítási pont volt és maradt is az életemben, máig nyomon követi a pályafutásomat. A neve többször előkerült a próbákon. Számomra ő egy ízig-vérig nő. Korától függetlenül is tudja képviselni a nőiséget. A darab két szereplője nem tud megküzdeni a legnagyobb ellenségükkel, az idővel. Az EXIsT-ben az is foglalkoztatott, hogy egy nő hogyan éli meg az öregedést, hogyan éli meg élete különböző korszakaiban a saját nőiségét. Uhrik Dóra számomra etalon abból a szempontból is, hogy ma is lenyűgöző és hihetetlen kisugárzása van.

R: Imre Zoltán fontosnak tartotta a fiatal koreográfusok támogatását. Hogy látjátok, mennyire segíti ma a kortárs táncot az NKA róla elnevezett programja?

VE: Az Imre Zoltán Program nélkül én valószínűleg nem tudtam volna koreográfusként bemutatkozni, így óriási lehetőség volt számomra, ráadásul nagy sikerélmény is. Annak köszönhetően, hogy a Nemzeti Táncszínház is támogatója a programnak, professzionális körülmények között tudtunk próbálni, és így a premierre is egy nívós, modern színházban kerülhetett sor. Fontosnak tartom, hogy ezáltal fiatal alkotók föl tudnak bukkanni, én is kíváncsi vagyok a kollégáim produkcióira. Jó dolog, hogy meg tudjuk nézni, hogy a mi generációnk milyen ötletekkel, újdonságokkal, aktualitásokkal rukkol elő. Az EXIsT azóta már több rangos fesztiválra is meghívást kapott, köztük a Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozóra és Veszprémbe is.

CSM: Szerintem most az Imre Zoltán Program az egyik legjobb program az NKA tánccal foglalkozó kollégiuma részéről. Nekem nem csak a Hepp létrehozásában, hanem egyéb kreatív projektekben is nagyon sokat segített. Fiatal, feltörekvő alkotóknak biztosítanak lehetőséget nem csak arra, hogy kísérleti előadásokat hozzanak létre, hanem arra is, hogy az online jelenlétüket erősítsék. Támogatást lehet igényelni weblapfejlesztésre, külföldi tartózkodásra is. A Flying Bodies Fesztivállal is többször nyertünk már támogatást az IZP keretein belül. Ahol most tartok az alkotói és szervezői karrieremben, abban az IZP hatvan százalékban segített. Nem állítom, hogy tökéletes a program, de hogy rettentően fontos, az kétségbevonhatatlan.

R: Pandémia, háború a szomszédban, recesszió – ebben a helyzetben mi jelenti most szerintetek a legnagyobb kihívást a kortárs táncosok számára?

CSM: Nem biztosítottak most olyan körülmények a kortárs táncosok számára, hogy egyetlen dologra tudjanak fókuszálni, ezért a többség kénytelen több lábon állni. Szinte mindenki százfelé dolgozik, Rövid az idő, amit egy projektre tudunk fordítani. Így elfecsérelődik egy csomó kreatív energia, amit különben arra lehetne összpontosítani, hogy igazán magas minőségű, igazán mély produkciók szülessenek. Az anyagi kérdések miatt szinte minden táncos bele van kényszerítve a vállalkozói szellemiségbe, de a kockázatvállalás és az önkizsákmányolás sok esetben inkább a minőségi munka ellenében hat.

VE: Egyetlen dolog tud bennünket átsegíteni a nehézségeken: a munka. És persze a hitünk abban, amit csinálunk. Frenák Pál művészetében és a saját darabomban is hiszek. Ha ez a motiváció hajt bennünket, akkor át lehet lendülni a legnagyobb nehézségeken is.

További részletek az előadásokról itt és itt érhetőek el.