Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

PETREZSELYEM FÖLAPRÍTVA

Fajgerné Dudás Andrea: Háziasszony katalizátora / Godot Kortárs Művészeti Intézet
2022. jún. 2.
Fajgerné ezúttal amellett, hogy Trabantba ültetett, zöldparadicsom lekvárt főzött (ehető műtárgy!), common jam eat-art eseményeket szervezett, festett és felolvasott, a Godot kiállítóterét is teljesen átalakította. A kiállítás megtekintése után még azoknak is leesik a tantusz, akik eddig még nem jöttek rá, hogy az igazi forradalom a mosogatónál kezdődik. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA.

Megfürdet, kivasal, kimos, kifacsar, szárít, elmosogat. Bevásárol, letisztít, kipucol, megvarr, kiterít, felmos, kitereget. Fajgerné Dudás Andrea feminista szempontból vizsgálja az alkotás, a gondoskodás és a láthatatlan munka viszonyát, anyaként, kertészként, és nem utolsó sorban képzőművészként. 

fajgerne1
Részletek a kiállításból

Az egymástól nem elhatárolható identitásrészek és a hazai kortárs feminista diskurzus inspirálja a művészt, hogy holisztikusan gondolkodjon a kelet-európai nő képéről, az őskori Vénusz- ábrázolásokról, a második hullámú feminizmusról és a hazai családmodellről. Popos köntösbe bújtatva, humorral és iróniával közelíti meg a tárgykört, miközben mindvégig komoly témák mellett harcol, hiszen a feminizmus itthon még gyerekcipőben jár. 

A hármas identitás nemcsak önarcképein jelenik meg, de Gergely-Farnos Lilla installációs művében is fontos szerepet játszik, amely a Fajgerné Gráciák címet viseli. A három szobor alakja Fajgerné személyiségeit tükrözi, identitásának egyes részeihez más-más textilt és színeket társít, a szobrok árnyékai plasztikus tócsaként materializálódnak. A három alak Niki de Saint Phalle figuráit idézi meg, a lábuk alatt heverő installáció pedig Fajgerné látható-láthatatlan munkájának ékes bizonyítéka. 

A performansz keretében a művész egy vasaló formájúra vágott ecsettel vasalta ki a vasalódeszkára felhajtogatott vásznat. A festék színe méghozzá Yves Klein-kék, ultramarin, amelynek művészettörténeti jelentősége magáért beszél. Az ultramarinkék szín több műben is visszaköszön, visszatérő motívum a vasalóforma mellett a négyzetrács is, amely bár a kiállítás egészét végigkíséri, mégsem keretezi be a művész repertoárját. 

fajgerne2

A konyha idilli békéjét csak a konyharuha négyzetrácsa teheti még hangulatosabbá, annak ellenére is, hogy Fajgerné szerint a rácsok bezárják és elrejtik a háziasszonyokat, passzív szerepbe szorítva őket. Mierle Laderman Ukeleshez hasonlóan ő is művészeti kérdésként vizsgálja a láthatatlan munkát, performatív válaszokat keresve. Betty Friedanről, Simon de Beauvoir-ról már a kertjében mesél nekünk, ahogy arról is, hogy a paradicsomhoz hasonlóan az itthoni feminista diskurzus bizony még nagyon éretlen, épp ezért főz csak és kizárólag zöld paradicsomból. A palánták éretlensége arra emlékezteti a festőt, hogy az itthoni feminista diskurzus a kortárs művészetben még mindig kezdeti stádiumban van, habár az utóbbi években sok kezdeményezés elindult Budapesten, köztük a hungarofeminizmus is. 

A földdel való foglalkozás már az ökofeminizmus irányzatához kapcsolódik, amely Fajgerné számára mágiát, varázserőt, női princípiumokat is magában hordoz, visszautal Betty Friedan ősanya-motívumára is. A kert növényei mellett a gyermekeiről is gondoskodva, Fajgernénak jut ideje a festésre is, de azt nem kezeli külön tevékenységként hétköznapi teendőitől. Számára a gyomlálás éppen olyan nemes feladattá minősül, mint a vasalás vagy az edénytörölgetés – ezek is képalkotási technikákká módosulnak. 

fajgerne3
A képek forrása: Godot Kortárs Művészeti Intézet

Ennek játéka tükröződik munkáiban is, absztrakt geometrikus olajképeit mindig oldja a gesztusszerű ecsetkezeléssel, amitől azonnali, friss, a száradó konyhapultra emlékeztető felületet hoz létre. A visszatörlés gesztusában ott rejlik a láthatatlan munka lenyomata is. Legjobb példa erre a Blue kitchen towels, 2022 című festménye. Fajgerné festészete többrétegű, korai alkotásai a magyar népművészeti elemeket is beillesztik, matyóhímzéses művei pedig már régóta ismertek a kortárs színtéren. Nem véletlenül esett a választása az autómárkák közül a Trabantra: a szocializmus idején ezt a típust vezették leginkább a háziasszonyok. A hagyományosan maszkulinnak tartott közlekedési eszközt kertjében üvegházként hasznosítja, új életet teremt benne.

A kiállítás közvetlensége nem csak a kortárs művészet határkeresési lehetőségei és a festő személye miatt válik szerethetővé, hanem azért is, mert Fajgerné nagyon aktuális témát dolgoz fel, a pandémiát. A kiállítótérben is rekonstruálja a koronavírus alatt kialakult helyzetet, amelyben az otthon női szerepei még inkább összecsúsznak, ahogy az elkülönített terek is egy térré olvadnak össze. A Godot Galériában is ezt a karantén alatti otthon-állapotot idézi meg, így betekintést engedve a látogatóknak saját szobájába (Virginia Woolf után), műtermébe, kertjébe és konyhájába is. 

A pandémia alatt végzett láthatatlan munka Fajgerné művein válik láthatóvá, amelynek feszültségét még inkább fokozza, hogy saját alakját festményei eltárgyiasítják. Így végül a női test maga válik a láthatatlan munka eszközévé, a háziasszony katalizátorává.

A kiállítás megtekinthető 2022. augusztus 14-ig.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek