Minősítéssel nem rendelkező Budapest fővárosi színházi- és táncművészet előadó-művészeti szervezetek Emtv. szerinti, 2022. évi szakmai program megvalósítási és működési támogatása – Döntési javaslatok indoklása
2022.04.28.

Az alábbiakban a budapesti székhelyű szervezetek pályázatát bíráló szakmai kuratórium - Barda Beáta, Fuchs Lívia, Herboly Domonkos, Imely Zoltán és Jászay Tamás - döntési javaslatának részletes indoklása olvasható.

A döntési listák itt érhetőek el.

1. A források elosztása

Megjegyzés: A zeneművészeti szervezetek pályázati kiírása és az elbírálás szempontjai lényegesen különböznek a Színház I., II., Tánc és Forgalmazói kategóriák kritériumaitól, így az erről szóló indoklást egy rövid bekezdésben részletezzük.

Színház, tánc, forgalmazói kategóriák

A fővárosi pályázatok - összevetésben a tavalyi összegekkel - az alábbiak szerint alakultak:

A 2020-as évben bevezetett főváros/vidék felosztás az idei évben is megmaradt, így ezúttal is két külön kuratórium bírálta el az előadó-művészeti pályázatokat. Mivel a felosztás a bejegyzett székhely, és nem a működés helye alapján sorolja a pályázókat az egyik vagy a másik kategóriába, a két nagy szervezet (Kerekasztal és FÜGE) tavalyi bekerülése miatti súlyos forráshiány 2022-re is megmaradt, idén pedig újabb szervezet (k2 Színház) került át a budapesti székhelyű támogatottak közé, tovább feszítve ezzel a kereteket. Fontos itt megjegyezni, hogy mindhárom szervezet Budapesten működik és működött a korábbiakban is, mindössze az alapító okiratuk székhelye volt különböző vidéki városokban bejegyezve.

A székhelyet váltó szervezeteket a jelenlegi pályázati struktúra nem tudja kezelni, mivel ez nem jár a keretösszegek arányosításával. Hozzátesszük még, hogy a rendszer általában sem számol új belépőkkel, egy felülről zárt rendszerrel pedig nem csak képtelenség fejlődést generálni, de a megelőző állapotokat is nehéz megőrizni.

Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan a kategóriánként szétosztható keretet a pályázati kiírás tartalmazta, s ez 20%-os forrásátcsoportosítást engedélyezett a kuratóriumnak a Színház I. és Színház II. kategóriák között. A pályázatok értékelését követően nyilvánvalóvá vált, hogy e szabály a pályázat kiírásakor lehet hasznos indikátor, ám az értékeléskor a kurátorok kezét olyan mértékben megköti, ami lehetetlenné teszi az érdemi bírálatot, hiszen sem az adott kategóriákban ténylegesen pályázók számával, sem a pályázatok forrásigényével nem korrelál.

A reális támogathatóság érdekében a szakmai kuratórium az idén is kérte a kiírót, hogy a kategóriák közötti támogatási kereteket a budapesti felosztáson belül szabadon, százalékos arányok kikötése nélkül csoportosíthassa át, amire az NKAI és az EMMI részvételével tartott kuratóriumi ülés során engedélyt is kaptunk.

Évek óta visszatérő probléma a minősítéssel nem rendelkező előadó-művészeti szervezetek súlyos alulfinanszírozottsága - legalábbis ami az éves működési pályázat támogatási keretének a mértékét illeti. Mielőtt azonban rátérnénk az idei pályázatok értékelésére, érdemes itt egy rövid kitérővel élni, ami némileg árnyalja e kijelentést.

A TAO 2018-as megszüntetése és a 2019-es költségvetési törvénybe beépülő, az előadó-művészeti szervezetek többlettámogatását célzó forrás (37,4 milliárd Ft 2019-ben) alaposan felborította a kulturális finanszírozás kiegyensúlyozottnak addig sem nevezhető rendszerét. A forráselosztás mikéntje külön elemzést érdemel, mi itt most csak a nyilvánosan elérhető számokra hivatkozunk.

A 2021-ben szétosztott előadó-művészeti többlettámogatás (EMT) 27 258 964 235 Ft volt, amelyből a jelen működési pályázaton is részt vevő, minősítéssel nem rendelkező szervezetek 1 103 279 617 Ft támogatást nyertek el. Ez az összeg egyrészt alig 4%-a a teljes pályáztatott EMT keretnek, másrészt viszont több mint a duplája a működési támogatás évek óta változatlan összegének.

Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, azt az egyik idei pályázatból vett idézettel tudjuk a legjobban szemléltetni.

"A működési pályázat költségvetését a tervezett és vállalt szakmai tervek, illetve a színház/társulat működési költségei teszik ki. A (...) az elmúlt években rendre 9-10 millió Ft támogatást nyert el, amely összeg (némi visszatervezéssel) épp az Alapítvány működési költségeit fedezte. A szakmai program megvalósításához szükséges forrásokat évről-évre máshonnan kell megpályáznunk, ami extrém esetben jelentheti akár azt is, hogy az EMMI működési pályázatában vállalt tartalmi kötelezettségek más kuratóriumok egyéb irányú döntése miatt megvalósíthatatlanná és elszámolhatatlanná válnak. Úgy gondoljuk, hogy amíg a szakmai tartalom - illetve annak bekerülési költségei - és a működési kiadások nem egy megbonthatatlan, egymással szorosan összefüggő egységként kerülnek elbírálásra (azaz addig, amíg a pályázatban vállalt művészi feladatok nem kaphatják meg ugyanebből a pályázati forrásból a megvalósításukhoz szükséges támogatást), addig a tervezett és vállalt, illetve a működési pályázat által támogatott tevékenységek megvalósíthatósága harmadik, a támogatótól független személytől (értsd: egyéb intézménytől és kuratóriumtól) függ. Egyik partnernek sem szerencsés e helyzet." 

A Minisztériumon belüli két támogatási rendszer döntési mechanizmusainak összehangolatlansága és a rendelkezésre álló keretek aránytalansága sajnálatosan és rendkívüli módon leszűkíti a kuratórium mozgásterét. Ismételten javasoljuk a pályázati finanszírozás újragondolását, és egy átlátható és koherens döntési és ellenőrzési mechanizmus kidolgozását, amelynek előkészítéséhez a kuratórium örömmel ajánlja fel tudását és tapasztalatait.

A zeneművészeti szervezetek 

A minősítéssel nem rendelkező fővárosi zeneművészeti szervezetek 2022. évi működési támogatására vonatkozó pályázat kiírására összesen 15 pályázat érkezett. A pályázatok mindegyike érvényes és sikeres lett.

A sikeres pályázatok elbírálásánál a kuratórium a beszámolókon és a szakmai terveken keresztül vizsgálta a pályázó szervezetek tényleges jelenlétét és szerepét a hazai zenei életben. A javasolt támogatási összegek meghatározásánál a kuratórium figyelembe vette egyrészről az érintett szervezetek működésén keresztül megvalósuló zenei projektek szakmai jelentőségét, másrészről a projektek forrásigényének realitását. Tekintettel egyrészt arra, hogy a korábbi évekhez képest hárommal kevesebb érkezett be, másrészt arra, hogy a jelenlegi pályázók korábban is nyertek, minden pályázó az előző évihez képest magasabb összeget tudott elnyerni annak ellenére, hogy a keretösszeg évek óta változatlan. 

2. Szempontok

A formai követelményeknek négy pályázó nem felelt meg, mert székhelyük nem budapesti volt, így ezeket az NKAI automatikusan kizárta.

Az idén is magas volt a szakmailag érvénytelen pályázatok száma: gyakorlatilag a pályázók 10%-a került a szakmai vagy küszöbkritériumok nem teljesítése miatt elutasításra. A legtöbb ilyen pályázat mutatói az adott kategóriában előírt előadás- és/vagy nézőszám alatt maradtak még úgy is, hogy a pandémiára való tekintettel a mutatószámok indokolt arányosítását a kuratórium minden esetben elfogadta.

Forráshiányra hivatkozva egyetlen pályázatot kellett sajnálatosan támogatás nélkül hagynunk.

A kuratórium a – legalább minimális – mobilitás érdekében előnyben részesítette azokat a pályázókat, akik a korábbi évek alacsony támogatása ellenére komoly szakmai fejlődést mutattak; az adott esetben jelképesen megemelt támogatás az elért eredményeiket kívánta visszaigazolni. Új belépők figyelembevételét egy, a kuratóriumtól független történés tette idén lehetővé: Frenák Pál társulata, a Kortárs Táncért és Jelelő Színházért Alapítvány kiemelt státuszt kapott, így a nagymúltú szervezet támogatására tavaly fordított 22 millió forintos forrást idén új, működési támogatásban eddig nem részesült csapatok támogatására tudtuk felhasználni.

A táncművészeti szervezetek között új belépőként köszönthetjük a SUBLAB Nonprofit Kft.-t (6 millió Ft), illetve a Színház I. kategóriában az Itt és Most Társulat Művészeti Alapítványt, a Kreatív Bázis Alapítványt, és az Új Alkotóműhely Egyesületet (mindhárom szervezet 5-5 millió forintos támogatást kapott).

Továbbra is egyet kell értenünk a korábbi kuratóriumokkal abban, hogy nehezen mérhetőek össze egyazon kategóriában az amúgy kiemelt státuszt érdemlő társulatok a pár éve frissen alakult fiatal csapatokkal, a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő teljesítményt nyújtó műhelyek a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben dolgozókkal, a mezőny legmagasabb előadásszámait produkáló színházi nevelési társulatok az összművészeti kísérletekkel. (Ezzel kapcsolatban lásd még: 5. Javaslatok a támogatónak)

Mindezeket figyelembe véve a kuratórium úgy döntött, hogy a bírálati eljárás során kizárólag olyan pályázatokat javasolt támogatásra, amelyek a szakmai és a formai kritériumokat is maradéktalanul teljesítik, emellett benyújtott adataik koherensek, felelős működésről tanúskodnak, költségvetésük reális és szabályos, esztétikai állásfoglalásuk koherens. A szakértői testület a súlyos forráshiányra tekintettel figyelembe vette, hogy a pályázóknak milyen egyéb forrásbevonási lehetőségei lehetnek a finanszírozás biztosítására. Az intenzitás, az együttműködés, illetve a közpénz hatékony hasznosulása kiemelkedő szerepű volt a mérlegelésnél.

3. A bírálat folyamata, értékelés 

A bírálatra ez alkalommal is rendkívül szűk időkeretben került sor, a munka felelős elvégzéséhez a kurátorok mellett az NKAI és az EMMI munkatársai is megfeszítetten dolgoztak annak érdekében, hogy a döntések április végén nyilvánosságra kerülhessenek.

A pályázók idén is online adhatták le pályázatukat – ezt a kuratórium mindenképpen üdvözli. Üröm az örömben, hogy véglegesülni látszik az EPER mint pályázati felület. A legnagyobb kihívást a kurátorok számára az EPER által rendszeresített és az adattábla költségvetési sablonjai közötti inkompatibilitás okozza. A pályázók jelentős része a kellőnél kevesebb figyelmet fordított az adattábla pontos, tartalmilag és számszakilag értékelhető kitöltésére, ami kellőképpen megnehezítette a pályázó pénzügyi helyzetének és terveinek átláthatóságát. Lévén, hogy az adattábla adataiból részletesebb és átfogóbb kép nyerhető a pályázó működéséről, az elbírálás során a kuratórium változatlanul az ott megadott adatokat részesíti előnyben. Az EPER rendszer alapos átalakítása nélkül a kuratórium nem lát megoldást a fenti probléma megoldására, így változatlanul üdvözölné és határozottan támogatná a korábbi, EFFEKTOR nevű rendszerhez történő visszatérést.

A kuratórium a bírálatra rendelkezésére álló 14 napban több informális és egy formális ülésen alakította ki álláspontját. Ebben az évben is nagyon vegyes, pályájuk rendkívül eltérő pontján tartó szervezeteket kellett egymással összemérnünk, de mindenképp üdvözlendő, hogy a pályázók a tavalyinál több esetben vették figyelembe a bírálati szempontrendszert és építették fel ennek megfelelően a pályázatukat. Sajnálatosan változatlan, hogy az adattábla statisztikai adatai sok esetben nem koherensek az adatlap és/vagy a munkaterv, illetve a szakmai beszámoló adataival.

A pandémia következményeit a terület nyilván nem tudta teljesen kivédeni, ugyanakkor örömmel láttuk, hogy a pályázók többsége kreatív megoldásokat talált a helyzet kezelésére. A pandémia, ahogy várható volt, a pénzügyi tervezést/elszámolást is kellőképpen megbonyolította. Kevés pályázó vette csak figyelembe - és építette be az adattáblába - a 2020. évben nem, vagy csak részben megvalósított vállalásainak pályázati forrásait a 2021-es elszámolásnál, illetve a 2021-ben meg nem valósult vállalások forrásainak átvezetését a 2022-es évre. Mi több, voltak olyan szervezetek is, akik 2020-ban elmaradt előadásaikat voltak kénytelenek a 2022-es pályázati időszakra átütemezni, azok valamennyi számszaki következményével. Mindazoktól a pályázóktól, akiknél az adattábla nem tükrözte a pályázati időszakokon áthúzódó forrásátütemezést, hiánypótlást kértünk be.

A kuratórium leminősítette az irreális, vagy rendkívül következetlen és pontatlan, egyéb támogatási forrásairól be nem számoló pályázatokat, mint ahogy az értékelésnél az adattábla egyéb súlyos hiányosságait is következetesen figyelembe vette. 

Bár idén a tavalyinál lényegesen kevesebben pályáztak a Színház II. kategóriában, a kuratórium változatlanul problémásnak tartja e kategória ugyanazon pályázati forrásból történő támogatását. Számos, ebben a kategóriában pályázó szervezet bevételei között korábban a TAO jelentős részt képviselt, aminek hiányát e forrás képtelen kompenzálni.

A támogatási javaslatokat a következő szempontok mérlegelésével alakítottuk ki:

- Pontszám

- Költségvetés realitása, koherenciája, az igényelt támogatás mértéke

- Statisztikai mutatók (realizált és tervezett nézőszám, előadásszám, bemutatószám)

- A 2021-re tervezett vállalások teljesülésének mértéke

- Az egyes társulatok egymáshoz viszonyítása, a támogatási értékek összehangolása.

4. Javaslatok a pályázóknak 

A visszatérő típushibák okán javasoljuk, hogy minden pályázó vegyen részt a Független Előadó-művészeti Szövetség által minden évben megszervezett nyílt pályázatírói workshopon.

Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy a pályázat egyes elemeiben közölt adattartalomnak konzisztensnek kell lennie, illetve az előző pályázati év lezárt pénzügyi adatainak összevethetőnek kell lenniük a pályázó könyvelésével. Ez utóbbihoz a kuratóriumnak természetesen nincs hozzáférése, de az előző évi bírósági beszámolók/közhasznúsági jelentések számai és tartalma, illetve a pályázó által megadott adatok több pályázónál arra engedtek következtetni, hogy a lezárt pályázati év adatainak összeállításánál nem feltétlenül volt szoros a könyvelővel való együttműködés. Külön feladatot adott a kuratóriumnak annak feltérképezése, hogy a pályázó valamennyi központi támogatást szerepeltette-e a költségvetésében, így aránytalanul (és érthetetlenül) sok pályázótól kellett idén hiánypótlást bekérnünk az adattábla költségvetésének, illetve elszámolásának értelmezéséhez és kiegészítéséhez.

A kuratórium a megalapozott döntés meghozatala érdekében élt azzal a lehetőségével, hogy az értékelés során kiegészítő tájékoztatást kérhet a pályázóktól, ami sok esetben hasznosnak is bizonyult.

5. Javaslatok a támogatónak 

A kuratórium a legnagyobb problémának azt látja, hogy a pályázat egészének nem növekszik a költségvetése, a kategóriánkénti felosztás rugalmatlan, és nem követi a szakmai jellemzőket, miközben természetszerűleg újabb, szakmailag megalapozott és értékes pályázók érkeznek több kategóriában is. A megmerevedett struktúra végképp nem ad módot az indokolt mobilitásra, léptékváltásra, új belépők támogatására. A terület a színházi szférán belül betöltött szerepéhez és az elvégzett közfeladatok jelentőségéhez képest rendkívül alulfinanszírozott, és a támogatási rendszer újragondolása és drasztikus forrásbővítés nélkül gyakorlatilag kivéreztetésre ítéltetett.

A helyzetet súlyosbítják a Budapest - nem Budapest felosztás okán kialakult anomáliák. Székhelyet váltó szervezeteket a pályázati struktúra jelenleg nem tud kezelni, mivel ez nem jár a keretösszegek arányosításával.

 

Változatlanul javasoljuk a működési támogatási pályázaton belül a Színház I. és a Tánc kategóriák további strukturálását:

 

A kategória azonos nagyságrendű keretösszeg mellett maradjon meg az új belépők és a több éve következetesen építkező, erősödő csapatok támogatására.

Emellett javasoljuk egy kiemelt kategória létrehozását azon évtizedes múltra visszatekintő, stabilan és kiszámíthatóan működő társulatok számára, akik önkormányzatoktól való függetlenségük miatt nem lehetnek kiemelt előadó-művészeti szervezetek, ám mutatószámaikban gyakran hasonló nagyságrendű előadásszámot és/vagy nézőszámot produkálnak. Javaslatunk szerint ebbe a kategóriába kerülhetne a Pintér Béla és Társulata, a MU Színház, az Erős Táncért Alapítvány, a Stúdió K Színház, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, a Káva Kulturális Műhely, az Off Alapítvány, az Artus Egyesület, a SÍN Művészeti és Kulturális Nonprofit Kft., a Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület és a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. A kiszámíthatóság, a tervezhetőség és a fejlesztés érdekében ezen szervezetek számára javasoljuk elérhetővé tenni a 3 éves pályázás lehetőségét évenkénti beszámolási kötelezettség mellett, amire az Emtv. jelenleg is lehetőséget ad.

Szintén a tervezhetőség és a működés biztonsága érdekében javasoljuk, hogy a pályázati periódus essen egybe a naptári és adóévvel.

A pályázati folyamat átláthatósága érdekében javasoljuk, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően a pályázati kiírással párhuzamosan váljon nyilvánossá a kuratórium összetétele, így a pályázók a kurátorok szakmai tájékozottságának ismeretében fogalmazhatnák meg beszámolóikat, terveiket és érveiket.

A kiíró tegye lehetővé, hogy a kőszínházakhoz hasonlóan a független társulatok is rendelkezzenek a működési támogatásukkal a vonatkozó periódus elejére. (Jelenleg a támogatási ciklus közepén jutnak hozzá a támogatáshoz, addig csak saját bevételeik állnak rendelkezésükre.) Ennek érdekében szükséges lenne a teljes pályáztatási folyamat kezdetét szignifikánsan korábbra hozni.

Javasoljuk, hogy a lehetséges pályázói kört szakmai alapon erősebben határozza meg a kiírás, összhangban a bírálati szempontrendszerrel. Jelenleg pályázhat minden szervezet, amely nem bír minősítéssel és szerepel a Pest Megyei Kormányhivatal Oktatási és Kulturális Osztálya által vezetett hatósági nyilvántartásában. Ez lehetőséget ad arra, hogy profitorientált, korábban a TAO-ra optimalizált szervezetek is pályázzanak, amelyek éves bevétele nem ritkán meghaladja a működési pályázaton rendelkezésre álló összkeretet. Ezeknek a szervezeteknek a jelenléte önmagában is torzítja a mutatókat.

Ebben az évben is nagyon vegyes, pályájuk rendkívül eltérő pontján tartó szervezeteket kellett egymással összemérnünk, de a sok kényszerű kizárás mellett kiemelkedően jó, magas színvonalú pályázati anyagokat is értékelhettünk. A kuratórium tagjai a döntések nyilvánosságra kerülésétől számított egy hétben a pályázók rendelkezésére állnak, bármely kérdést, észrevételt, javaslatot szívesen fogadunk.

Budapest, 2022. május 1. 

Barda Beáta, Fuchs Lívia, Herboly Domonkos, Imely Zoltán, Jászay Tamás

Címkék: